2009. október 19., hétfő

A rendiség kialakulása

I. Változások a gazdaságban a 14-15. században
1300-as évek közepe: lehűlt az éghajlat => csökkentek a terméshozamok => gyakori éhínségek, pusztító járványok => csökkent a népesség
következmények:
(1)a falvak elnéptelenedtek, pusztákká váltak
(2)az elhagyott földeket legelőnek használták
(3)elterjedt a juhtartás (gyapjú)
(4)a földesurak saját kezelésű földjeiket bérbe adták vagy telekként kiosztották
a nem céhes gazdasági ágakban látványos fejlődés kezdődött:
(1)új eljárások
(2)új eszközök (pl. szövőszék, vízimalom)
(3)növekvő termelés (pl. posztóipar)
megnőtt a pénz szerepe: pénzváltók, bankok

II. „Ami sokakat érint, sokaknak kell megerősíteni”
a pénzjáradék elsőrendűvé válásával lazult a parasztok személyi függése => szabad bérlőkké válhattak
a hűbériséget fokozatosan felváltotta a rendiség
a rendiség kialakulását befolyásoló tényezők:
(1)a hűbéri kötelékek folyamatosan lazultak
(2)a városok és a papság önálló, kiváltságokkal rendelkező csoportként elkülönültek a társadalom többségétől
(3)a király hatalma az emberektől származik, ezért meg kell osztania azt a rendekkel
rend: a társadalom azonos jogokkal és örökölhető kiváltságokkal rendelkező, érdekeit együtt védelmező tagjainak csoportja
három rend: nemesség, papság, polgárság
a rendek gyűlése (rendi gyűlés) korlátozta a király hatalmát (szavazás az új adókról és törvényekről)