A Kr. előtti III. évezredben nomád őslakosok alakítottak ki kultúrát az Indus völgyében. Többek között virágzó városokat építettek. Ezeket a városokat falak vették körül, a városokban erődítményeket építettek. A városban az egyenes utcákon téglaházak álltak, a házakon kívül fürdők és gabonatárolók is. A városokban csatornák is voltak. Az őslakosok értettek cserépedények készítéséhez, az üveg megmunkálásához és a bronzöntéshez.A Kr. előtti II. évezredben indoeurópai állattenyésztő törzsek nyomultak be az Indus völgyébe, teljesen elpusztítva az őslakosok városait. Hatalmas zsákmány került a bevándorlók kezébe. A magukat előkelőknek, vagyis árjáknak nevező fegyveres arisztokrácia mellett kialakult a papi arisztokrácia, a szegényebbekből parasztok, kézművesek vagy kereskedők lettek. Az őslakosok jogfosztottak lettek, vagyis dravidák: búza, árpa, datolya, dinnye és gyapot termesztésével foglalkoztak. Kisebb-nagyobb államok jöttek létre, melynek élén rádzsák, vagyis királyok álltak.
Ezután kezdődött meg a harc a hatalomért a fegyveres arisztokrácia és a papság között. Ez a papi osztály győzelmével végződött. A társadalom ekkor merev formát öltött. Ki milyen társadalmi osztályba született, abból nem tudott feljebb kerülni. Ezeket az osztályokat nevezzük kasztoknak. Az ókori Indiában 4 kaszt létezett. Az első és legmagasabb kaszt a brahmana, a papok kasztja volt. Az ő feladatuk a tanítás, a Védák tanulmányozása és áldozatbemutatás voltak. A második osztály a harcosoké, neve ksatrija. A harcosok feladata a védelem, az adományozás és a Védák tanulmányozása. A termelők csoportja a vaisja. Feladatuk a kereskedelem, a pénzkölcsönzés, a földművelés és a Védák tanulmányozása. Az utolsó kaszt a súdra, az érinthetetleneké. Egyetlen feladatot írtak elő nekik: az előző kasztok szolgálatát.
Egységes állam csak a Kr. előtti III. században jött létre, Asóka király uralma alatt.
Az indiaiak műveltségének alapja a vallás szerepe. Fontosak a Védák és a lélekvándorlásban való hit.
