1868-ban született Kenderesen. Debrecenbe járt elemi iskolába. Szigorú neveltetésben részesült. Szülei egy soproni német nyelvű gimnáziumba íratták. Ez után Fiuméba ment a Tengerészeti Akadémiára. Gyerekkorától szerette a sportot: lovagolt, úszott, teniszezett, vitorlázott és focizott, valamint szenvedélyes vadász volt. Anyanyelvi szinten beszélt németül, valamint jól tudott angolul, franciául, olaszul és horvátul.
1901- ben vette feleségül egy Arad megyei katolikus birtokos lányát, Purgly Magdolnát. Két lányuk, Magdolna, és Paulette, és két fiuk, István és Miklós született, de közülük sajnos csak az idősebb fiú, Miklós élte meg az öregkort, a többiek fiatalon haltak meg. Ferenc Józsefnek volt az egyik szárnysegéde 1909 és 1914 között. Az első világháború ideje alatt különböző hajókon töltött be parancsnoki rangot, köztük a Novara gyorscirkálón is. Több döntő ütközetet nyert meg az Antant csapatokkal szemben,s az egyiken meg is sebesült, de betegágyából is győzelemhez segítette flottáját.
Horthyt is összetörték érzelmileg az 1918-as események, mivel megszűnt létezni a monarchia, a történelmi Magyarország és a flotta. Az ekkori „csendes időszak” alatt Horthy konzervatív maradt, forradalomellenes, ám Kun Béla politikája miatt még jobban elítélte a szovjet-Oroszországot és a kommunizmust. Az 1918-ban megalakult szegedi ellenkormány őt kérte fel, hogy legyen a megszállt Magyarország hadügyminisztere. Majd ő lett az itt (Szegeden) felállított hadsereg tábornoka, habár már elmúlt 50 éves, mégis ereje teljében volt, s hazánkban ő volt a legalkalmasabb e tisztség betöltésére. Horthy haderejével együtt áttelepült Siófokra, kerülve a megszálló román katonákkal történő összetűzéseket. Megtorló hadjárat indult mindazok ellen, akiknek bármiféle köze is volt az 1918-19-es forradalomhoz. Ellenforradalmi rendszert hoztak létre, amit „fehérterrornak” is hívunk. Jellemző volt rá a jogrend teljes hiánya, az erőszak és a bosszúállás. 1919-ben, közeledve a békeszerződés megkötéséhez megalakult a Huszár Kormány, Huszár Károly vezetésével, amit mind a magyar politikai erők, mind az Antant elismert. Ezután megtörtént George Clerk brit diplomata közreműködésével a román csapatok kivonása a fővárosból. Ekkoriban az országnak még nem volt saját hadserege, így az újonnan megalakult Friedrich István vezette kormány nem tudta megerősíteni a hatalmat a román csapatok által visszavett területeken. Ám ekkor megjelent Horthy seregeivel, s egy alárendeltségi szerződést kötött meg a kormánnyal, miszerint ő maga, s hadserege az ország szolgálatába állnak. 1919. november 16-án történt meg Horthy emlékezetes bevonulása Budapestre hófehér lován. És ekkor a Gellért téren dorgáló, számonkérő beszédet intézett a főváros lakosságához. A fővárosiak mindezek ellenére hősként fogadták a tábornokot.
1920 januárjában nemzetgyűlési választásokat tartottak a meg nem szállt területeken. A széleskörű, titkos, nőkre is kiterjedő választójog alapján tartott választásokon a KNEP és a Kisgazdapárt döntő többséget szerzett. Az új nemzetgyűlésben legelőször az államforma kérdésében kellett megoldást találni: Magyarország államformája királyság maradt, de király nélkül. Az ideiglenes államfő szerepét pedig a parlament által választott kormányzó töltötte be. 1920. március 1-jén a nemzetgyűlés Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választotta. Ő lett a „legfőbb hadúr”. Horthy korlátozott királyi hatalommal rendelkezett, bár később többször is kibővítették jogkörét. Ez az ideiglenesnek szánt megoldás azonban egészen 1944-ig érvényben maradt, s ezt az időszakot nevezik Horthy-korszaknak.
