2009. november 25., szerda

Tisza Kálmán



Tisza Kálmán (1830. dec. 16. – 1902. márc. 23.):

- 1830. dec. 16-án Geszten született,
- a Batthyány-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztériumában segédfogalmazó,
- az 1861-i országgyűlésen a képviselőház alelnöke,
- a kiegyezést a Deák által megvalósított formában ellenezte,
- 1875. márc. 1-én megteremtette a Szabadelvű Pártot,
- tőle függő képviselők tömegével, az ún. mamelukokkal biztosította a pártegység fennmaradását,
- az ő idejére esik a dualista államberendezkedés megerősödése, végleges formáinak kialakulása, valamint a két állam dualista együttélésének legkonszolidáltabb periódusa,
- 1878-ban kedvezőtlenebb feltételekkel megújította a gazdasági kiegyezést Ausztriával,
- az állami számvevőszék és adóadminisztráció megszervezése,
- a csendőrség és a bp.-i államrendőrség felállítása,
- a polgári büntetőtörvénykönyv (Csemegi-kódex), az iskolatörvények (Trefort),
- Kormányzati módszereinek belső ellentmondásai, táborának korruptsága, az ellenzékkel szembeni erőszakossága az évek során aláásta tekintélyét,
- bukása 1890-ben következett be, amikor sikerült azt a látszatot keltenie, hogy az emigráns Kossuth Lajos magyar állampolgárságának védelme miatt az udvar kényszerítette lemondásra,
- haláláig pártjának egyik prominens tagja maradt,
- politikai körökben „Generális” néven emlegették.

„Kálmán vézna volt, fehér bőrű, kék szemű és rendkívül zárkózott természetű. Állítólag kitűnt tehetségével, intelligenciájával és határozottságával, és ezért apja vele foglalkozott gyermekei közül a legtöbbet, meg azért is mert benne látta leginkább saját magát.”
„Kálmán alkatánál fogva nem volt katonának való, de azért 1848 márciusában ő is belépett a Nemzetőrségbe. Báró Podmaniczky Frigyes az emlékirataiban leírja, hogy 1848. október 18-án indultak el gőzhajón az ’első kis hadjáratra’, amelyben mind Podmaniczky, mind Tisza Kálmán részt vettek”
„Kortársai fiatal kora ellenére öregnek látták, hamar ráragadt a ’generális’ név is. A miniszterelnöki székben töltött 15 év aztán tényleg megöregítette.”
„Idővel Tisza tekintélye olyan korlátlan lett, hogy nemegyszer még Ferenc Józsefet is meghátrálásra késztette. Puritán személyisége és nagy öröklött vagyona folytán hozzá nem ért fel az a sok kisebb – nagyobb botrány, ami hívei érvényesülését kísérte, de elnézte, sokszor fedezte nem éppen kifogástalan manővereit, a politikai manipulációkban pedig maga is kihasználta az anyagi – hatalmi lekenyerezés eszközeit.”
„És nem a folytonos szóharc edzése teremt-e oly debattereket, mint a minő Tisza Kálmán, a kinek a parlamenti ügyessége s viták felett való uralkodó képessége csak ritkán jut osztályrészül pártvezérnek s ha jut, csak ott juthat, a hol a politikai és parlamenti életnek nagy előzményei vannak.”