I. A jobbágyság
- a 14. század végére kialakult a jogilag egységes jobbágyság
- szolgáltatásaik:
(1) földesúrnak: kevés robot, termény- és pénzjáradék (kilenced, földbér)
(2) királynak: kapuadó
(3) egyháznak: tized
- szabadon költözhettek
- földesuruk bíráskodott felettük
- vagyoni helyzetük jelentősen különbözött (földnélküli zsellér … gazdag paraszt)
- két legfontosabb termény: gabona, bor
- állattenyésztés: szarvasmarha, ló
II. Városok és polgárok
- a polgárság kisebb létszámú és kevésbé jelentős, mint Nyugat-Európában
- kevés a valódi, kiváltságokkal rendelkező város
- egyre fontosabbak lesznek a szabad királyi városok (Buda, Kassa stb.)
- megjelentek a céhek
- a kereskedelem a helyi piacokra korlátozódott
- sajátos magyar jelenség a mezővárosok nagy száma (pl. Kecskemét)
- az Anjou-korban megnőtt a bányavárosok száma is (Selmecbánya, Körmöcbánya stb.)
- sok külföldi (itáliai, német) betelepülő élt a városokban
III. A nemesség
- az 1222-es Aranybulla rögzítette, az 1351-es törvények kiegészítették a nemesek jogait és kiváltságait
- a nemesség három csoportra osztható:
(1) főnemesség:
- legmagasabb országos tisztségek (nádor, országbíró, tárnokmester, vajda, ispán, bán stb.)
- folyamatosan növekvő, hatalmas birtokok
- királyi tanács tagjai
- egyházi méltóságokat is kaptak
(2) középnemesség:
- jelentős vagyon, birtokok
- nem kapnak országos hivatalokat
(3) kisnemesség:
- kis birtok
- a nemesi vármegye volt politikai tevékenységük színtere
- elnyerte e csoport az önmaga feletti bíráskodás jogát
IV. Az egyház
- az ország vezetői közé tartoznak (érsekek, püspökök)
- az egyház is rétegződött:
(1) főpapság
(2) egyházi középréteg
(3) alsópapság
(4) szerzetesség
