2011. január 20., csütörtök

A csendes-óceáni hadszíntér eseményei a midway-i csatáig III. rész


A Pearl Harbor-i támadás tehát leamputálta a csendes-óceáni amerikai hadiflottát. Meg kell azonban említeni, hogy japán szempontból ennek a támadásnak néhány jelentős szépséghibája volt a háború további kimenetelére nézve. Először - a japánok gyorsan visszavonultak, és nem foglalták el a támaszpontot. Másodszor - nem üldözték a keleti irányba visszavonuló amerikai flotta maradványait. Harmadszor - az elsüllyesztett flottaegységek között nem volt egyetlen repülőgép-hordozó sem. A Lexington ebben az időben Midway közelében tartózkodott, az Enterprise-nak a támadás előtt való napon kellett volna weekendre a kikötőbe érkeznie, de a rossz időjárás miatt egy napot késett, így megmenekült a pusztulástól.


Kaga - japán repülőgéphordozó


A megtámadott Egyesült Államok hadiflottája és légiereje számban felülmúlta a japánokét, ugyanakkor azonban szét volt szórva a világ minden tájára. A támadás időpontjában az amerikai szárazföldi légierő 7000 géppel rendelkezett, ebből azonban csak 1500 volt elsővonalbeli harcigép. Az amerikai tengerészeti légierőnek 3000 gépe volt, beleszámítva a gyakorlógépeket is. Ezeknek jelentős része szárazföldi támaszpontokra volt kihelyezve. A japán támadás időpontjában az amerikai tengerészeti légierőnek a Fülöp-szigeteken 182, a Wake szigeten 12, a Midway szigeten 12, a Hawaii-szigeteken 387 gépe volt, ehhez kell még számítani a Lexington és az Enterprise 60-60 harcigépét. A Csendes-óceán térségében tehát a japán támadás időpontjában az amerikai légierőnek jelentős gép-mínusza volt a japánokhoz viszonyítva. 1941-ben az amerikai haditengerészet 7 nehéz és 1 kísérő hordozóval rendelkezett, ebből azonban csak az említett Lexington és az Enterprise tartozott a Csendes-óceáni hadiflotta kötelékébe.

A Pearl Harbor-i támadáskor a japán tengerészeti légierő összesen 2120 gépet számolt az alábbi felosztásban: 660 vadászgép, 330 torpedóvető-bombázó, 240 földi támaszpontra kihelyezett bombázó, 10 szárazföldi felderítőgép, 45 szállítógép, 325 különféle típusú felderítési célokra használt hidroplán és 510 iskolagép. A fentiekben felsorolt gépekből 1250 volt modern harcigép. A japán szárazföldi légierő kb. 1300 harcigépből állt ebben az időben.

A Pearl Harbor elleni támadás nagy felháborodást keltett az egész országban. A semlegesség hívei máról holnapra eltűntek a közéletből. Roosevelt, a közvélemény csaknem egyhangú támogatásával, hadat üzent Japánnak.

A december 8-i amerikai hadüzenettel egyidejűleg Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, a Dél-afrikai Unió, a Kuomitang-Kína és több latin-amerikai ország is hadat üzent Japánnak. Röviddel ezután, december 11-én pedig Olaszország és Németország az Egyesült Államoknak üzent hadat, megpecsételve ezzel saját sorsukat. A második világháború kiterjedt a Csendes-óceán, az Indiai-óceán, Délkelet-Ázsia, India, a Fülöp-szigetek hatalmas térségeire. A japán offenzíva gyors és kegyetlen volt – hamisítatlanul japán stílusú „Blitzkrieg”.