A bethleni konszolidáció

Különösen ajánlott a 8. osztály számára!

Teleki Pál

Bethlen István

I. Teleki Pál miniszterelnöksége

- korábban az ABC tagja, a szegedi kormány külügyminisztere

- miniszterelnöksége: 1920. július – 1921. május

- kormányának intézkedései („konzervatív konszolidáció”):

(1) a fehérterror felszámolásának megkezdése

(2) földreformtörvény (Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter)

(3) numerus clausus („zárt szám”) törvény

(4) 1921/III. tc. a szélsőséges mozgalmak ellen

- IV. Károly sikertelen visszatérési kísérlete („királypuccs”) => a kisantant megalakulása, => Magyarország külpolitikai elszigetelése

- belpolitikai válság => Teleki lemondása

- 1921 – 1931: Bethlen István miniszterelnöksége

- súlyos bel- és külpolitikai nehézségek

II. A külpolitikai bonyodalmak

- területi kérdések rendezése (pl. Pécs környéke)

- revíziós siker: népszavazás Sopronban („civitas fidelissima”)

- 1921. október: IV. Károly második királypuccsa (sikertelen; budaörsi „csata”) 1921. november 6.: a Habsburg-ház, trónfosztása

III. Bethlen István belpolitikája

- az ellenforradalmi rendszer teljes konszolidációja („bethleni konszolidáció”)

- 1921. december: „Bethlen-Peyer paktum” (megegyezés a szociáldemokratákkal)

- egyesülés a kisgazdákkal => egységes és erős kormánypárt (1922. április: Egységes Párt)

- törvénytelen módon új választójogi rendelet (nyílt szavazás vidéken; a választójog szűkítése)

- nem jött létre valódi demokrácia

- a kormányzói jogkör folyamatosan növekedett

IV. Revíziós törekvések

- jelszavak, jelképek, plakátok, irodalmi és képzőművészeti alkotások

- az egész társadalmat áthatotta (óvodák, iskolák is!)

- nemzetközi visszhang (és felháborodás), pl.:

(1) Lord Rothermere: Daily Mail (cikksorozat, 1927)

(2) Justice for Hungary repülőút (1931)

- az eredményes revízióhoz nagyhatalmi támogatók kellenének

- kilépés az elszigeteltségből:

(1) 1923: belépés a Népszövetségbe

(2) 1927: magyar-olasz szerződés

V. A gazdasági stabilizáció

- a Monarchia gazdasági rendszere szétesett

- a gazdasági kapcsolatok megszűntek

- a magyar gazdaság romokban hevert

- nyersanyaghiány, munkanélküliség, infláció

- 1923: népszövetségi kölcsön (20 évre, 250 millió korona) => pénzügyi stabilizáció:

(1) a Magyar Nemzeti Bank létrehozása

(2) új pénznem: pengő (1926)

- 1920-as évek második fele: szerény gazdasági fellendülés (1927: elérte a háború előtti szintet)

- DE: 1931-re 4,3 milliárd pengő az ország tartozása

Tisza Kálmán

Tisza Kálmán (1830. dec. 16. – 1902. márc. 23.):

- 1830. dec. 16-án Geszten született,
- a Batthyány-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztériumában segédfogalmazó,
- az 1861-i országgyűlésen a képviselőház alelnöke,
- a kiegyezést a Deák által megvalósított formában ellenezte,
- 1875. márc. 1-én megteremtette a Szabadelvű Pártot,
- tőle függő képviselők tömegével, az ún. mamelukokkal biztosította a pártegység fennmaradását,
- az ő idejére esik a dualista államberendezkedés megerősödése, végleges formáinak kialakulása, valamint a két állam dualista együttélésének legkonszolidáltabb periódusa,
- 1878-ban kedvezőtlenebb feltételekkel megújította a gazdasági kiegyezést Ausztriával,
- az állami számvevőszék és adóadminisztráció megszervezése,
- a csendőrség és a bp.-i államrendőrség felállítása,
- a polgári büntetőtörvénykönyv (Csemegi-kódex), az iskolatörvények (Trefort),
- Kormányzati módszereinek belső ellentmondásai, táborának korruptsága, az ellenzékkel szembeni erőszakossága az évek során aláásta tekintélyét,
- bukása 1890-ben következett be, amikor sikerült azt a látszatot keltenie, hogy az emigráns Kossuth Lajos magyar állampolgárságának védelme miatt az udvar kényszerítette lemondásra,
- haláláig pártjának egyik prominens tagja maradt,
- politikai körökben „Generális” néven emlegették.

„Kálmán vézna volt, fehér bőrű, kék szemű és rendkívül zárkózott természetű. Állítólag kitűnt tehetségével, intelligenciájával és határozottságával, és ezért apja vele foglalkozott gyermekei közül a legtöbbet, meg azért is mert benne látta leginkább saját magát.”
„Kálmán alkatánál fogva nem volt katonának való, de azért 1848 márciusában ő is belépett a Nemzetőrségbe. Báró Podmaniczky Frigyes az emlékirataiban leírja, hogy 1848. október 18-án indultak el gőzhajón az ’első kis hadjáratra’, amelyben mind Podmaniczky, mind Tisza Kálmán részt vettek”
„Kortársai fiatal kora ellenére öregnek látták, hamar ráragadt a ’generális’ név is. A miniszterelnöki székben töltött 15 év aztán tényleg megöregítette.”
„Idővel Tisza tekintélye olyan korlátlan lett, hogy nemegyszer még Ferenc Józsefet is meghátrálásra késztette. Puritán személyisége és nagy öröklött vagyona folytán hozzá nem ért fel az a sok kisebb – nagyobb botrány, ami hívei érvényesülését kísérte, de elnézte, sokszor fedezte nem éppen kifogástalan manővereit, a politikai manipulációkban pedig maga is kihasználta az anyagi – hatalmi lekenyerezés eszközeit.”
„És nem a folytonos szóharc edzése teremt-e oly debattereket, mint a minő Tisza Kálmán, a kinek a parlamenti ügyessége s viták felett való uralkodó képessége csak ritkán jut osztályrészül pártvezérnek s ha jut, csak ott juthat, a hol a politikai és parlamenti életnek nagy előzményei vannak.”

Horthy Miklós élete a kormányzóságig

1868-ban született Kenderesen. Debrecenbe járt elemi iskolába. Szigorú neveltetésben részesült. Szülei egy soproni német nyelvű gimnáziumba íratták. Ez után Fiuméba ment a Tengerészeti Akadémiára. Gyerekkorától szerette a sportot: lovagolt, úszott, teniszezett, vitorlázott és focizott, valamint szenvedélyes vadász volt. Anyanyelvi szinten beszélt németül, valamint jól tudott angolul, franciául, olaszul és horvátul.

1901- ben vette feleségül egy Arad megyei katolikus birtokos lányát, Purgly Magdolnát. Két lányuk, Magdolna, és Paulette, és két fiuk, István és Miklós született, de közülük sajnos csak az idősebb fiú, Miklós élte meg az öregkort, a többiek fiatalon haltak meg. Ferenc Józsefnek volt az egyik szárnysegéde 1909 és 1914 között. Az első világháború ideje alatt különböző hajókon töltött be parancsnoki rangot, köztük a Novara gyorscirkálón is. Több döntő ütközetet nyert meg az Antant csapatokkal szemben,s az egyiken meg is sebesült, de betegágyából is győzelemhez segítette flottáját.

Horthyt is összetörték érzelmileg az 1918-as események, mivel megszűnt létezni a monarchia, a történelmi Magyarország és a flotta. Az ekkori „csendes időszak” alatt Horthy konzervatív maradt, forradalomellenes, ám Kun Béla politikája miatt még jobban elítélte a szovjet-Oroszországot és a kommunizmust. Az 1918-ban megalakult szegedi ellenkormány őt kérte fel, hogy legyen a megszállt Magyarország hadügyminisztere. Majd ő lett az itt (Szegeden) felállított hadsereg tábornoka, habár már elmúlt 50 éves, mégis ereje teljében volt, s hazánkban ő volt a legalkalmasabb e tisztség betöltésére. Horthy haderejével együtt áttelepült Siófokra, kerülve a megszálló román katonákkal történő összetűzéseket. Megtorló hadjárat indult mindazok ellen, akiknek bármiféle köze is volt az 1918-19-es forradalomhoz. Ellenforradalmi rendszert hoztak létre, amit „fehérterrornak” is hívunk. Jellemző volt rá a jogrend teljes hiánya, az erőszak és a bosszúállás. 1919-ben, közeledve a békeszerződés megkötéséhez megalakult a Huszár Kormány, Huszár Károly vezetésével, amit mind a magyar politikai erők, mind az Antant elismert. Ezután megtörtént George Clerk brit diplomata közreműködésével a román csapatok kivonása a fővárosból. Ekkoriban az országnak még nem volt saját hadserege, így az újonnan megalakult Friedrich István vezette kormány nem tudta megerősíteni a hatalmat a román csapatok által visszavett területeken. Ám ekkor megjelent Horthy seregeivel, s egy alárendeltségi szerződést kötött meg a kormánnyal, miszerint ő maga, s hadserege az ország szolgálatába állnak. 1919. november 16-án történt meg Horthy emlékezetes bevonulása Budapestre hófehér lován. És ekkor a Gellért téren dorgáló, számonkérő beszédet intézett a főváros lakosságához. A fővárosiak mindezek ellenére hősként fogadták a tábornokot.

1920 januárjában nemzetgyűlési választásokat tartottak a meg nem szállt területeken. A széleskörű, titkos, nőkre is kiterjedő választójog alapján tartott választásokon a KNEP és a Kisgazdapárt döntő többséget szerzett. Az új nemzetgyűlésben legelőször az államforma kérdésében kellett megoldást találni: Magyarország államformája királyság maradt, de király nélkül. Az ideiglenes államfő szerepét pedig a parlament által választott kormányzó töltötte be. 1920. március 1-jén a nemzetgyűlés Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választotta. Ő lett a „legfőbb hadúr”. Horthy korlátozott királyi hatalommal rendelkezett, bár később többször is kibővítették jogkörét. Ez az ideiglenesnek szánt megoldás azonban egészen 1944-ig érvényben maradt, s ezt az időszakot nevezik Horthy-korszaknak.

Az ókori India

A Kr. előtti III. évezredben nomád őslakosok alakítottak ki kultúrát az Indus völgyében. Többek között virágzó városokat építettek. Ezeket a városokat falak vették körül, a városokban erődítményeket építettek. A városban az egyenes utcákon téglaházak álltak, a házakon kívül fürdők és gabonatárolók is. A városokban csatornák is voltak. Az őslakosok értettek cserépedények készítéséhez, az üveg megmunkálásához és a bronzöntéshez.

A Kr. előtti II. évezredben indoeurópai állattenyésztő törzsek nyomultak be az Indus völgyébe, teljesen elpusztítva az őslakosok városait. Hatalmas zsákmány került a bevándorlók kezébe. A magukat előkelőknek, vagyis árjáknak nevező fegyveres arisztokrácia mellett kialakult a papi arisztokrácia, a szegényebbekből parasztok, kézművesek vagy kereskedők lettek. Az őslakosok jogfosztottak lettek, vagyis dravidák: búza, árpa, datolya, dinnye és gyapot termesztésével foglalkoztak. Kisebb-nagyobb államok jöttek létre, melynek élén rádzsák, vagyis királyok álltak.

Ezután kezdődött meg a harc a hatalomért a fegyveres arisztokrácia és a papság között. Ez a papi osztály győzelmével végződött. A társadalom ekkor merev formát öltött. Ki milyen társadalmi osztályba született, abból nem tudott feljebb kerülni. Ezeket az osztályokat nevezzük kasztoknak. Az ókori Indiában 4 kaszt létezett. Az első és legmagasabb kaszt a brahmana, a papok kasztja volt. Az ő feladatuk a tanítás, a Védák tanulmányozása és áldozatbemutatás voltak. A második osztály a harcosoké, neve ksatrija. A harcosok feladata a védelem, az adományozás és a Védák tanulmányozása. A termelők csoportja a vaisja. Feladatuk a kereskedelem, a pénzkölcsönzés, a földművelés és a Védák tanulmányozása. Az utolsó kaszt a súdra, az érinthetetleneké. Egyetlen feladatot írtak elő nekik: az előző kasztok szolgálatát.

Egységes állam csak a Kr. előtti III. században jött létre, Asóka király uralma alatt.

Az indiaiak műveltségének alapja a vallás szerepe. Fontosak a Védák és a lélekvándorlásban való hit.

A KÍNAI NAGY FALRÓL KÉPEK

A KÍNAI NAGY FAL

Archeológusok kutatása felfedte: a Kínai Nagyfal hosszabb, mint azt eddig hittük - jelentette a kínai állami hírügynökség pénteken. Mintegy ötszáz kilométernyi ,,falat" találtak a xinjiangi sivatag közelében. Ez a terület korábban nukleáris kísérleteknek adott otthont.

Kína északnyugati területén, Xinjiang közelében, archeológusok csoportja ötszáz kilométer hosszú falrészt találta. A hosszú építményt egyértelműen a Nagyfal egy szakaszaként kell kezelni. A Nagyfal hossza ezzel a szakasszal együtt most már eléri a 7200 kilométert.

A Kínai Nagyfal építéséhez mintegy kétezer éve, pontosan ie. 231-ben kezdtek hozzá. Az monumentális vállalkozás célja az északi nomád törzsek távoltartása volt. A Kína első számú nemzeti szimbólumának tekintett, kétezer éves építményt szinte minden kínai dinasztia renováltatta már.

A Selyemutat védte

Kínai szakértők szerint az egyetlen, űrből is látható ember alkotta építménynek azonban más célja volt. Ezen elmélet szerint az ősi és híres Selyemút védelme volt a Fal feladata, mely párhuzamosan fut a hosszú építménnyel.

Mindeddig abban a hitben élt a világ, hogy a Fal nyugati vége a Gansu melletti Jiayu-erőd. A mostani résszel megtoldva azonban jóval nyugatabbra került ez a pont. Szakértői vizsgálatok bebizonyították: a falrész formája és méretei arra engednek következtetni, hogy további szakaszok vannak még az ismert sárga homokkőből és a drága yarrah fából megépítve - ismeretlenül.

A rejtélyes Nazca vonalak

Peruban, az Andok hegyvonulatai és a Csendes-óceán között mintegy 520 km²-nyi területen rejtélyes vonalak, geometriai alakzatok, ún. geoglifák rajzolódnak ki a rendkívül száraz, sivatagi köves talajon. Jelentésük, céljuk évszázadok óta megoldatlan rejtély.

Már a 16.–17. századi spanyol felfedezők is említést tettek a világ legnagyobb grafikai műalkotásáról, azonban az szinte az 1920-as évekig ismeretlen maradt, addig, amíg Julio Tello, perui régész le nem írta formáit. Az 1930-as évek elejétől tájékozódási pont lett a pilóták számára, de csak 1941 után kezdtek komolyan foglalkozni az ábrákkal, miután dr. Paul Kosok amerikai régész és felesége a Nazca hátságra utazott.A vonalakat mintegy 1500–2000 éve, az inka hódítást megelőzően a Kr. e. 100 és Kr. u. 600 között virágzó Nazca-kultúra népessége hozta létre. A mintázatokat úgy „vésték” a felszínbe, hogy az alakzatok mentén a mélyebben fekvő könnyebb homokrétegről eltávolították a ránehezedő felső, kavicsos réteget. A geoglifák madarakat, emlősöket (pl. kolibrit, majmot, embert), és geometriai alakzatokat (spirálisokat, háromszögeket, trapezoidokat, párhuzamos vonalakat) ábrázolnak, méreteik lenyűgözők, egy ábra nagysága akár a több száz métert is elérheti. A világ legnagyobb rejtélyeinek egyike, miként is voltak képesek ilyen szabályos formákat kialakítani, és egyáltalán miért, milyen célból.

Több elmélet látott napvilágot, de a valódi magyarázat még várat magára. Egyes szakértők szerint a Nazca-vonalak vallási szertartásokban játszhattak szerepet, mások úgy vélik, csillagászati naptárként szolgálhattak, de volt, aki szerint vízlelőhelyeket jelölnek. A helyiek legendái szerint a Nazca-vonalak félistenek, a viracochák művei.

Dr. Paul Kosok szerint a Nazca hátság "a világ legnagyobb csillagászati könyve". Ezt az elméletet követte dr. Maria Reiche, német csillagász és matematikus, aki az 1940-es évek közepétől vizsgálta a rajzolatokat. Meggyőződése szerint a vonalak a Nap, a Hold, a bolygók és a csillagok, egymáshoz képest várható helyzetét jósolták meg, és segítségükkel állapították meg minden évben a vetés pontos idejét, a folyókban a víz megjelenését s az aratás megfelelő időpontját, de használhatták őket a nyári és téli napforduló, a tavaszi és őszi napéjegyenlőség, valamint a nap- és holdfogyatkozások időpontjának kiszámítására is. Azonban az 1968-ban végzett komputeres vizsgálatok nem támasztották alá dr. Reiche teóriáját.

Egy másik teória szerint minden vonal egy családhoz vagy rokonsági kapcsolatban álló klánhoz tartozhatott, akik rendszeresen karbantartották saját ösvényüket. A nagy vonalak, négyszögek és trapézok egy teljes közösséghez tartozhattak, az állatfigurák a szentképek szerepét töltötték be, ahol az ősök tiszteletére tartott ünnepeken az egész falu hálaadásra és közös imára gyűlt össze.

Egyes kutatók hidrogeológiai mérései szerint a minták egy része földalatti vízlelőhelyeket jelöl. Az elmélet szerint a nazca indiánok ezekkel a geoglifákkal jelölték meg azokat a helyeket, ahol víztartalékokra bukkantak, mivel a földtani törésvonalakhoz kapcsolódó források és felszíni kibúvások sokkal megbízhatóbb, és gyakran jobb minőségű vízforrást jelentettek számukra, mint a folyók. A kutatások során szoros összefüggést fedeztek fel bizonyos minták és a hidrológiai jellemzők között. A geoglifák térbeli elhelyezése gyakran egybeesik a sziklaágyban levő földalatti törésvonalakkal, víztartókkal, a törésvonalak nyomvonala fölött trapezoid alakzatokat találtak, amelyeknek a szélessége megegyezett annak a zónának a szélességével, amelyben a talajvíz nagyobb mennyiségben összegyűlhetett és a völgyek irányába folyhatott. A háromszögek olyan területek irányába mutatnak, ahol a törésvonalak hegygerinceket kereszteznek, illetve a geoglifák határát lezáró cikkcakkos vonalak nagy valószínűséggel a víz elfogyását, hiányát jelzik.

A Nazca-vonalakban kirajzolt biomorf alakzatok (növények, állatok és emberek) szinte teljesen megegyeznek a Nazca-kultúrából fennmaradt cserépedényekbe vésett mintákkal. Az ábrázolt állatok közül a kondorkeselyű kivételével egyik sem honos ezen a vidéken, de a pók alakzat (Ricinulei faj) is a világ egyik legritkább pókfajának sematizált rajza, amely csak az amazóniai esőerdők legérintetlenebb részein él. Honnan ismerhették, és hogyan voltak képesek ilyen mikroszkopikus részletességgel ábrázolni?

Azonban a rejtélyek további kérdéseket is felvetnek. Például a hatalmas ábrák igazán csak madártávlatból láthatók. Mégis hogy tudták ilyen pontossággal megalkotni őket? Talán már ismerték a repülést, és a levegőből irányították a folyamatot? Az elképzelés, miszerint a nazca indiánok már képesek voltak repülni, két forrásból ered. A környéken talált cserépedények festett képeinek némelyike ábrázolhat akár léghajót vagy sárkányrepülőt is, és sok vonal végén kör alakú "égetőgödröket" találtak, amelyek hőlégballonok felszállóhelyei is lehettek, illetve a sírokból előkerültek olyan szövetek is, amelyek szövése finomabb a mai ejtőernyők alapanyagáénál, és erősebb, mint amiből a hőlégballonokat készítik. Amerikai kutatók léghajót építettek, hogy bebizonyítsák, elméletük nem alaptalan. Olyan anyagokból és technológiával építették meg repülő járművüket, amellyel a nazcák is rendelkeztek. Az 1975-ben tett kísérletben a Condor I. helytállt. A teória tehát lehetségesnek tűnik, de hogy valójában is így történt, még bizonyításra szorul.

A Nazca-vonalak sajnos lassú pusztulásnak indultak, amiért leginkább a felelőtlen turisták, a perui kormány nemtörődömsége és az illegális aranybányák tehetők felelőssé. Hiába került fel a terület 1994-ben a Világörökség listájára, úgy tűnik, hogy a perui hatóságok nem képesek megfelelő védelmet biztosítani a Nazca-fennsíknak.

Mészáros Lőrinc Napok

A bemutató letölthető innen:

http://www.wikiupload.com/download_page.php?id=190516&code=4012

download file =>betű és/vagy számkód beírása => get (vagy Enter)

Etruszk városok

Mit jelent a tümen kifejezés?

Tömény vagy más alakban tümen, tyumen: 10 000 főt számláló katonai egység a sztyeppei népeknél (hun, magyar, mongol, török). A tízes rendszerű katonai szervezettség legmagasabb foka (tized, század, ezred, tömény). Mai fogalmaink szerint leginkább a hadtestnek felel meg.

Etruszkológia

A jegyzet innen tölthető le:

Ha bejön az addat.hu oldala akkor => ingyenes letöltés (30s-ról indul a visszaszámláló) => Letöltés.

http://addat.hu/42d3390a/Etruszkol%C3%B3gia.pdf.html