2013. október 9., szerda

Megyaszó rövid története

Megyaszó a  Harangod-vidék központja. A mezőgazdasági jellegű település már az emberiség őskorában is lakott volt. Az ásatások során felszínre került bronzkori leletek a budapesti Nemzeti Múzeumban és a londoni British Múzeumban is megtalálhatóak.
A honfoglalás idején hunok, avarok és szláv népek keveredve éltek itt. Erről tanúskodnak a honfoglalás kori sírok.  Egykoron a község határában hatalmas és háborítatlan ősi erdőségek voltak, melyben a legenda szerint Szent István király is örömmel vadászgatott. A szájhagyomány szerint később Kun László király töltötte itt szívesen idejét vitézeivel. Az erdőben sok medve tanyázott. Ordításuktól hangos volt a vadon. Bömbölésük lehallatszott a faluba, amely akkor még csak néhány házból állott. Innen eredeztetik a község nevét is, ami előbb Medveszó, majd Mediaszó, végül Megyaszó lett. A település címerében is egy két lábon álló, szájában dudát tartó medve látható. Egy másik feltételezés szerint a település nevét a mély és a völgy (aszó) szavak összetételéből származtatják.  1219-ben a váradi regestrumban említik először Medueszu néven.
A falu egyik műemléke a 13-14. században épült gótikus stílusú, bástyás erődfallal körülvett református templom.
A tatárjárás során elpusztult korábbi templom helyébe a 13. században, a tatárjárást követő években rakták le a ma is meglévő templom alapjait.

Birtokos családok:
Bogát – Radvány nemzetség
Czudar család
Rozgonyi család
Monaky család
Rákóczi család

A Rozgonyi család sarja, Simon egri püspök 1444-ben részt vett a várnai csatában, ahol nyomtalanul eltűnt. A várnai ütközet kimenetele a csata elején nem volt egyértelmű, hiszen Hunyadi sikeres taktikája bevált. A meggondolatlan király I. Ulászló, hogy lovagi erényeit fitogtassa, rárontott az állig felfegyverzett török elitkatonaságra, a janicsárokra. A király halála után a magyar sereg fejvesztett menekülésbe kezdett, maga Hunyadi is csak egy önfeláldozó vitézének köszönhette életét.
Megyaszó történetéhez szervesen kapcsolódik az 1514-es Dózsa György-féle parasztháború. A parasztsereg egyik alvezéréről Mészáros Lőrincről kapta a nevét a megyaszói általános iskola. Mészáros Lőrinc 1466-ban Megyaszón született, szeptember 5-én, Lőrinc napján.
A parasztháború kitörésekor 48 éves volt. Apja Mészáros Gergely foglalkozása hentes volt, mely foglalkozását kisebbik fia Miklós és ennek fia Miklós vitték tovább. Mészáros Lőrinc iskolázott, korához viszonyítva művelt ember lehetett, aki papi hivatása mellett a végvárakban is vitézkedett.
A hagyomány szerint együtt tanult rokonával az aszalói Kecskés Tamással, s itt szövődött rokoni kapcsolatukon túl, őszinte, mély barátságuk. Feltehetően budai papoknál tanultak. Tanulmányai végeztével Ceglédre került és itt is állt szolgálatba. Az 1514-es parasztháborúval kapcsolatos források gyakran megemlítenek egy bizonyos Lőrinc papot, mindig más elnevezéssel pl.: nagybotú Lőrinc, ceglédi Lőrinc pap stb… Feltételezhető, hogy ezen elnevezések Mészáros Lőrincre vonatkoznak. Előfordulhat azonban az is, hogy több Lőrinc nevű pap szolgált Dózsa György seregében. Mészáros Lőrincről azt tartják a források, hogy Dózsa Györgynek nemcsak az egyik alvezére, hanem személyes jó barátja is volt. Lőrinc pap volt az aki folyamatosan hangoztatta a népnek, hogy nem a pogány ellen kellene fegyvert fogni, hanem a magyar nemesek, főurak ellen. A parasztháború kimenetelét ismerjük.
Temesvárnál Szapolyai János erdélyi vajda szétveri a parasztsereget, a megmaradt fegyveresekkel Lőrinc pap Erdélybe vonult. Miután az Ő seregrészét is megsemmisítik, a barátot elfogják és máglyán megégetik.
1526. augusztus 29.-e az ország tragédiája. Mohácsnál nemcsak a hadsereg semmisült meg, hanem a főurak nagy része is odaveszett. Egyedül egy nagyobb sereggel és ami még inkább fontos, hatalmas vagyonnal rendelkező főnemes maradt: Szapolyai János. Az 1505-ös rákosi-végzésre hivatkozva királlyá koronáztatta magát. Ellenfele Habsburg Ferdinánd volt, így előfordulhatott az, hogy Magyarországnak két királya is legyen egyszerre. Szapolyai halála után Ferdinánd fegyverrel vonult az ország szíve, Buda ellen azonban, Szapolyai hűbérurának, II. Szulejmán seregének közeledtére elvonult az ostromló Habsburg sereg. A kegyelmes padisah, azaz a szultán, cselvetéssel elfoglalja Buda várát.
1541-ben az ország három részre szakad: Királyi Magyarországra, Erdélyi fejedelemségre és Török Hódoltságra. Megyaszó mivel a Királyi Magyarország területén feküdt, de közel a Török Hódoltsághoz állandó portyának, martalóc támadásnak volt kitéve.  Az állandó fenyegetettség miatt sokan elköltöztek, helyükbe új családok telepedtek le. Egy-egy sikeresebb török „vendégjárás” után a falu szinte teljesen elnéptelenedett.
1567-ben Hasszán temesvári pasa serege végigdúlta a Hernádmenti és Harangodi településeket. A falut és a templomot elpusztítják. A templomot 1615-ben építették újjá, ekkor épült a saroktornyos, lőréses erődfal.
A Bocskai szabadságharc idejében már jelentős település volt. A fejedelem az 1600-as évek elején hajdúkat telepített a községbe, ekkor emelkedett Megyaszó mezővárosi rangra.  1656-ban Megyaszót a törökök pusztították el. 1713-ban földrengés, 1750-ben pedig tűzvész pusztított a faluban, de mindig újraépítették.
1831-ben kitört a kolerajárvány, ez a járvány  megtizedelte a település lakosságát. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban való részvételről csak kevés forrás maradt ránk.
Néhány helyi lakos részt vett az ütközetekben pl. a piski csatában, de van olyan is aki egy számunkra szomorú helyszínen, Világosnál jelen volt a fegyverletételnél.
Külterjes mezőgazdasággal, és állattenyésztéssel foglalkoztak az itt élők. Az I. világháború hatalmas emberi és anyagi veszteségeket okozott. A bevonultak közül sokan  nem tértek vissza.
Mint minden nagyobb konfliktus a II. világháború alatt is sokat szenvedett Megyaszó lakossága…
A falu északi részén áll a Baksi halom, mely egy népvándorlás kori sírhely. A község határának legnevezetesebb része a híres Csákó bánya, amelyben ma már fejtés nem folyik. A nevét a hely alakjáról kapta. Leghíresebb képződményei, a megkövesedett fák, más néven faopálok.  A fakő tulajdonképpen elkovásodott fatörzs, amelyben nem a fa alakul át közvetlenül kővé, hanem csak a szerkezeti elemei maradnak meg. A kova többnyire jáspis- (vagyis szemcsés) formában jelenik meg benne, ritkábban kalcedonként vagy opálként (faopál.  Akkor  alakul ki jó minőségű fakő, ha az elhalt fát gyorsan befedi a finomszemcsés üledékes kőzet. Ezáltal a fa külső szerkezete konzerválva marad, az ezt körülvevő kőzetben.  A szerves részek a keringő vizek segítségével kioldódnak, és helyükre beépülnek az ásványi anyagok. Ha ez megfelelően lassan tud végbemenni, akkor a fa belső szerkezeti részei, az évgyűrűk vagy akár a férgek járatai is megmaradhatnak. A kristályosodási folyamat során azonban egészen új rajzolatok is létrejöhetnek.

A környéki dombokon, szántókon különösen gyakran bukkan fel a több millió éves növénymaradványokat konzerváló faopál, illetve a tej-, üveg-, nemes-, és jáspisopál. A Megyaszó melletti lelőhely védetté nyilvánítását az elszaporodott üzleti célú gyűjtés megakadályozása tette szükségessé.

2013. február 12., kedd

A II. világháború eseményei



A II. világháború


1939: fordulat az angol külpolitikában (Churchill): garanciális szerződések kis országokkal
(Benelux államok, Lengyelország, Görögország, Románia)
tavasztól: angol-francia tárgyalások, de nincs megegyezés
1939. márc. : Hitler ultimátuma Litvániához, Memelért háború nélkül megszerzi
1939. ápr. : Olaszo- Albánia
No. következő célja Lo.; Lo. visszautasítja No. követeléseit (Gdansk)
1939. aug. 23: Molotov-Ribbentrop egyezmény:
megnemtámadási egyezményàezt hozzák belőle nyilvánosságra
titkos záradék: Lo. 4. felosztása: Szu-é: Észt-, Lett- és Finnország, Besszarábia,
Lo. K-i része; No-é: Lo. Ny-i része, Litvánia
Hitler azonban nem mond le a Szovjetunóról sem, Sztálin is be szeretné csapni Hitlert
gleivitzi provokáció: német katonák támadása lengyel katonaruhában egy német
 rádióállomás ellen = látszólagos lengyel támadás
1939. szept. 1. : “fehér-terv”: No. hadüzenet nélkül megtámadja Lo-t
szárazföldi, gépesített alakulatok és a légierő támadása
         szept. 3. : Anglia és Fro. hadat üzen No-nak, de nem kerül sor hadműveletekreà
“furcsa háború”
lengyelek egy hónapig ellenállnak
1939. szept. 17. : Szu. megindítja a támadást Lo. ellen
          szept. 28. : lengyelek leteszik a fegyvert az oroszok előtt, 240 ezer lengyel katona kerül
          orosz hadifogságba (à1940-ben a katini-erdőben 4500 tisztet lemészárolnak közülük)
àmegváltoztatják a Molotov-Ribbentrop egyezmény titkos záradékának tartalmát: Szu-é:
Balti államok, Finnország, Besszarábia, Lo. K-i  része
No. teljesen bekebelezte Lo. Ny-i részét, létrehozták a Lengyel Főkormányzóságot, élén Hans Frankàgazdasági kifosztás, értelmiség legyilkolása, rabszolgákká akarták tenni őket
àezután Sztálin és Hitler közös díszszemlét tart
Balti államok:
1939. szept-okt. : kölcsönös segítségnyújtási egyezmények Szu-val
1940. nyár: kormányokat lemondatják, helyettük kommunista kormányokàegypárti
választásokàfelvételi kérelem a Szu-ba
Finnország: ellenállnak; oroszok területcserét kérnek, mert félnek a No-tólàfinnek
elutasítják
1939. nov. : oroszok hadüzenet nélkül háborút indítanak Finnország ellen
1939. nov – 1940 március: “téli háború”: Karélia: kezdetben orosz vereségek, de végül győznek; Finnország elveszti Karéliát, Hanko kikötőjét bérbe kell adnia az oroszoknak
No. következő célpontja Franciaország, de halogatják a támadást, először Norvégiát és Dániát szállja meg
Dánia: stratégiai jelentőség; Norvégia: Narvik-jégmentes kikötő; Svédország
nyersanyagainak megszerzése is cél
német flotta élén: Raeder: fontosak a norvég partok, ezt az angolok is tudjákà
1940. tavasz: Anglia támadást indít a norvég partokért = “furcsa háború” vége, de már késő!
Norvégia: Quesling őrnagy kapcsolatot köt No-galàáruló
1940. ápr. 9. : No. ultimátuma Norvégiához és Dániáhozàelutasítjákàa háború még aznap megkezdődik
Dánia ápr. 10-ig, Norvégia egy hónapig ellenáll
1940. június: Norvégia megadja magát, a kormány és a király Angliába menekül, flottájuk is az angoloké lesz; Norvégiában Quesling alakít kormányt
1940. máj. 10. : Churchill lesz az angol miniszterelnök: tisztában van a győzelem árával (tk.142.o)
1940. máj. 10. : Hitler támadása a Benelux államok ellen hadüzenet nélkülàutána Fro.
-          Hollandia máj. 15-ig védekezik, a királynő és a kormány Angliába menekül
-          Belgium: Eben-Emael erőd; németek megszerezték, hogy néz kiàelőre
begyakoroltákàejtőernyősökkel 36 óra alatt beveszik ezt az erődöt; máj. végére
(27 v. 28) Belgium a németeké, a király és a kormány elmenekül
-          Luxemburg is a németeké lesz
Franciaország:
Maginot-vonalban hittek: ez egy földalatti alagút, melyet az első világháború tapasztalataiból
építettek, De Gaulle felhívta már korábban is a franciák figyelmét arra, hogy ez már nem jó
Fro. 6 hétig tud védekezni: németek átkelnek Belgiumon, majd 2 nap alatt az Ardenneken, La Manche felé mennek = dinamó-hadművelet
máj. 20 után sikerül elérni, körbezárják a szövetségeseket
máj. 27- jún. 4. : csata Dunkerquenél: a britek átmenekítik az itt rekedt szövetségeseket a
La Manche csatornán (340 ezer fő), de a harci felszerelésük ottmarad
a németek ezután D és DK felé indulnak
jún. 10. : Párizsból elmenekül a fr. kormány
jún. 14. : a németek bevonulnak Párizsba
fr. min. eln. Reynaud: van még remény folytatni a harcot; Petain: az ellenállás beszüntetését javasolja
jún. 17. : Reynaud helyett Petain lesz a min. eln.
jún. 18. : De Gaulle Londonban emigráns kormányt alakít: Szabad Fro.; Angliára és az
USA-ra számít
1940. jún. 22. : a Compiegni-erdőben fegyverszünetet kötnek a németekkel:
Fro. kétharmada német megszállás alá kerül, kb. 40 %-on bábállamot hoztak létreà Vichy-Fro.: kormány Petain vezetésével
angolok felszólítják a franciákat, hogy a francia flotta hajózzon Angliába (ultimátum), de a franciák elutasítjákàangolok elsüllyesztik a francia flottát
jún. 10. : olasz támadás Fro. D-i részénà100 órás háborúàcsak 1 várost tudnak elfoglalni
jún. 24. : fegyverszünet az olaszokkal: határmenti területek demilitarizált övezetek
angliai csata: Hitler habozik, békét is ajánl Angliának
júl. 27. : utolsó ajánlat
légiháborút tervez + Anglia pusztulását jósólja; az oroszok miatt is nyugtalan
1940 nyarára az oroszoké Bukovina és Besszarábia, Hitler le akarja zárni a Ny-i fronto
“tengeri oroszlán” hadművelet: 1940. július-november: a németek négyszeres túlerőben voltak, de az angolok vannak jobb helyzetben; a németek csak másfél órát tudtak Anglia légterében tartózkodni, az angolok rádiókat és radart használtak
1.      felvonás: július: hajók és kikötők ellen
2.      felvonás: augusztus: repülőterek és radarállomások ellen
3.      felvonás:szeptember: városok ellen (London, Birmingham, Manchaster, Coventry)
Hitler célja az angol kormányzat megútáltatásaànem sikerülàösszefogás jön létre Angliában
szeptember 15: kétszer annyi német gép veszik el, mint angol (60 v. 61/29);
Anglia az USA segítségét kérià1940. szeptember: az USA 50 kiselejtezett torpedórombolót ad Angliának, cserébe angol támaszpontokat vehetnek bérbe 99 évre a Csendes-óceánon
1941. március: az USA-ban kölcsönbérleti törvény: kölcsönadhatják a fegyvereket

Afrika: támadás fr-és brit Szomália ellen
1940. szeptember: olaszok Líbiából és Etiópiából támadást indítanak Egyiptom ellenàde sokszor alulmaradnak
1940. dec. :Wabell angol tábornok ellentámadásával 850 km-rel El-Ageiláig visszaszorítja őketà130 000 olasz és 2 000 angol hadifogoly
1940 okt. : Albániából támadást indítanak az olaszok Görögo. ellenàkudarc, a görögök Albánia egy részté elfoglalják
1941. március :az afrikai-brit haderő fele Görögo. segítségére siet
1941. február: Rommel az afrika-hadtest élén Tripoliban partra száll

Hitler a Szu. felé hódítana, előtte:
1940. szeptember 27. : Háromhatalmi egyezmény: Japán, Olaszo, No,; megállapodnak, ki merre hódít, később a K-Közép-Európai országok is csatlakoznak

Magyaro. :
1940. aug. 30. : II. bécsi döntés (É-Erdély és Székelyföld)
1940. nov. : Mo, Románia, Szlovákia csatlakozik a Háromhatalmi Egyezményhez
1940. dec. 12. : örökbarátsági egyezmény Jugoszláviával
1941. márc. : Bulgária csatlakozik a 3hatalmi egyezményhez
1941. márc. 25. : Jugoszlávia csatlakozik    – I I -                  , de két nap múlva felmondják
1941. április 6. : Hitler megindul Jugoszlávia ellen (1941. ápr. 3: Teleki †)
Horthy Bárdossy Lászlót nevezi ki min. elnöknek
1941. április 11: Magyarország belép a II. világháborúba
1941. április 17: Jugoszlávia kapitulál, Mo-é a Baranyai ?, Muraköz, Bácska; Olaszo-é: Dalmát-tengerpart, Bosznia egy része, Montenegro, No-é: Bánát, Szerbia, Bulgáriáé: Makedónia egy része
1942. jan:újvidéki terror: tartva a szerb partizánok támadásától, irtás  a szerbek között
Görögo: No. és Bulgária támadást indít az olaszok segítésére, Görögo. kapitulál
1940. május-június 2. : 2. Dunkuerqe: görög és brit csapatokat kimenekítik, No. megszállja, majd olasz irányítás alá kerül; Bulgári megkapja Thrákiát és É-Makedóniát
1940. máj. vége: “Merkur-hadművelet”: Kréta elfoglalása
Afrika:
1941. április: Rommel támadása Afrikában, visszaszorítják Egyiptomba az angolokat, Tobrukot tudják a britek megtartani

àmost már lehet Szovjetunió ellen támadni, ideológiai alapokra kell a támadást helyezni:
komisszár-parancs: minden politikai biztost meg kell ölni
kivételes-törvény: a  katonák bármit megtehetnek a  lakossággal
zsidókat és kommunistákat irtani kell
Sztálin semmit nem tesz, nem akarja provokálni a németeket
1941. június 22: támadás Szu. ellen
É-on Balti-államokon át Leningrád felé, középen Moszkva felé, D-en Ukrajna és a Donyec-vidék ellen
románok is segítenek; finnek, szlovákok, olaszok is segítenek; az oroszok tanácstalanok
júl-ra Szmolenszk elesik
szept-re elérik Leningrádot, 1944. januárjáig tart az ostrom
szept. 19. : Kijev elesik
okt. eleje: Moszkva előterébe érnek
No. elleni szövetségek:
1941. jún. 12. : szovjet-angol kölcsönös barátsági egyezmény; cél: No.
megakadályozása
1941. aug. 4. : Atlanti Charta: Atlanti-óceán É-i részén Churchill és Roosvelt köti ; cél: megfékezni a nácizmust, semmilyen annexiót nem ismernek el, egész Európában biztosítani szeretnék a polgári demokratikus szabadságjogokat
Magyaro:
1941. ápr-1942. márc: Bárdossy László min. eln.
június 26: kassai bombázás, az oroszokra fogták, ok a hadüzenetre
június 27: hadüzenet a Szu-nak
július 1: hadbalépés; 45 000 fő, a németeknek alárendelve, a Donyec.medencéig jutnak el
1941. dec. : a csapatok egy részét Anglia fenyegetése miatt visszahívja Horthy
1941. december 7. Anglia hadüzenete Mo-nak

Csendes-óceán:
1941. dec. 7. : japán támadás Pearl Harbor ellen
dec. 8. : USA hadüzenete Japánnakàennek hatására No. és Olaszo. hadat üzen az USA-nak
1941. dec. 12. : Mo. hadat üzen az USA-nak
Szovjetunió:
több millió embert telepítenek át Szibériábaàitt mindent újrakezdenek: új hadigyárak, de hiányos az élelmiszer-ellátás, nincs higiénia
1941. okt: “tájfun-hadművelet": cél: Moszkva elfoglalása
1941. dec. 5-6: orosz ellentámadás indul Zsukov marsallal az élén, 1942. márciusára 100 km-rel szorítják vissza a németeket
1942. aug-1943. febr. 2: sztálingrádi csata
Csendes-óceán:
1942. jún. : midway-i csata: Japán veresége, a 4 legnagyobb japán repülőgép-anyahajónak annyi
Afrika:
1942: német sikerek,
1942. jún-ra elérik El-Alameint a németek
1942. aug. : Montgomery-t nevezik ki a brit csapatok élére
1942. okt: angol ellentámadás indul
1942. nov. : El-Alameini csata: német vereség
1942. nov. : “fáklya hadművelet”: USA partra száll Afrikában
Magyaro: belpol: jobbratolódás
1941. aug. 3: 3. zsidótörvény. tiltja zsidók és nem zsidók házasságát
Bárdossy ígéretet tesz a 2. magyar sereg Oroszo-ba küldésére
háborúellenes megmozdulások
1942. márc-1944. márc: Kállay  Miklós min. eln.
1942. ápr. 11: 2. magyar hadsereg kiküldése a frontra