2025. augusztus 4., hétfő

A szatmári béke

A Szatmári Béke - Infografika

A Szatmári Béke (1711)

Árulás vagy reális kompromisszum?

A vég kezdete: egy ország a szakadék szélén (1708-1710)

A Rákóczi-szabadságharc utolsó éveire az ország a teljes összeomlás szélére került, ami a béketárgyalásokat elkerülhetetlenné tette.

⚔️

Katonai összeomlás

A trencséni csatavesztés (1708) után a kuruc sereg felbomlott, a katonák éheztek és ezrével szöktek haza.

☠️

A fekete halál

Egy pusztító pestisjárvány a lakosság több mint 10%-át, akár 400 000 embert is elragadhatott.

📉

Gazdasági csőd

A kuruc állam pénzügyileg összeomlott, a rézpénz elértéktelenedett, a külső segélyek elapadtak.

🌍

Diplomáciai magány

Rákóczi utolsó reménye, az orosz segítség illúziónak bizonyult, mivel a cárt lekötötte a török háború.

A tárgyalások főszereplői: három férfi, három sors

II. Rákóczi Ferenc arcképe

II. Rákóczi Ferenc

A vezérlő fejedelem

Célja: A teljes nemzeti függetlenség, az elvekhez való ragaszkodás. Lengyelországból bízott a nemzetközi helyzet kedvező fordulatában.

Báró Károlyi Sándor arcképe

Báró Károlyi Sándor

A kuruc hadak főparancsnoka

Célja: A nemzet fizikai megmentése. A harctéren szembesült a valósággal: a hadsereg felbomlásával és az ország kimerültségével.

Gróf Pálffy János arcképe

Gróf Pálffy János

A császári hadak fővezére

Célja: Kompromisszumos béke. Felismerte, hogy a birodalomnak egy békés, nem pedig egy porig rombolt Magyarországra van szüksége.

A béke főbb pontjai: mit sikerült elérni?

A szatmári béke nem egy feltétel nélküli megadás volt, hanem a magyar rendi jogok jelentős részét biztosító kompromisszum.

🕊️

Teljes amnesztia

Minden felkelő közkegyelmet kapott, nem volt megtorlás.

🏰

Birtokok megtartása

A nemesek megtarthatták birtokaikat és fegyverviselési jogukat.

📖

Vallásszabadság

A protestánsok számára biztosították a szabad vallásgyakorlást a törvények keretei között.

⚖️

Alkotmány tisztelete

A király kötelezte magát Magyarország és Erdély rendi alkotmányának és törvényeinek tiszteletben tartására.

🚶‍♂️

Rákóczi számára nyitott ajtó

A fejedelemnek kegyelmet és birtokai visszaadását ígérték, ha 3 héten belül leteszi az esküt (ezt ő elutasította, a bujdosást választva).

A majtényi zászlóletétel (1711. április 30.)

A 12 000 fős kuruc sereg a majtényi síkon nem egy véres csata után, hanem egy rendezett ceremónia keretében, a katonai becsület szabályai szerint tette le a fegyvert. A 149 hadizászlót a földbe szúrták.

A történelem furcsa fordulata

A kurucok a hűségesküt a már két hete halott I. József császárra tették le. Ez a jogi húzás tette lehetővé a béke érvényesítését a bécsi hatalmi vákuumban, mielőtt a háborús párt megakadályozhatta volna.

A majtényi zászlóletétel korabeli metszeten

Történelmi ítélet: árulás vagy bölcs döntés?

A tények alapján a szatmári béke nem árulás, hanem egy reális és az adott körülmények között a lehető legkedvezőbb kompromisszum volt.

Megmentette a nemzetet a további vérontástól és a teljes beolvasztástól.

Megőrizte a magyar rendi alkotmányosság kereteit a Habsburg Birodalmon belül.

Lezárta a másfél évszázados háborús korszakot, és lehetővé tette az ország újjáépülését.

Rákóczi a bujdosás vállalásával a nemzeti függetlenség megalkuvás nélküli hősévé vált.

Infografika a Szatmári Békéről (1711)