A II. világháború eseményei

A II. világháború

1939: fordulat az angol külpolitikában (Churchill): garanciális szerződések kis országokkal

(Benelux államok, Lengyelország, Görögország, Románia)

tavasztól: angol-francia tárgyalások, de nincs megegyezés

1939. márc. : Hitler ultimátuma Litvániához, Memelért háború nélkül megszerzi

1939. ápr. : Olaszo- Albánia

No. következő célja Lo.; Lo. visszautasítja No. követeléseit (Gdansk)

1939. aug. 23: Molotov-Ribbentrop egyezmény:

megnemtámadási egyezményàezt hozzák belőle nyilvánosságra

titkos záradék: Lo. 4. felosztása: Szu-é: Észt-, Lett- és Finnország, Besszarábia,

Lo. K-i része; No-é: Lo. Ny-i része, Litvánia

Hitler azonban nem mond le a Szovjetunóról sem, Sztálin is be szeretné csapni Hitlert

gleivitzi provokáció: német katonák támadása lengyel katonaruhában egy német

 rádióállomás ellen = látszólagos lengyel támadás

1939. szept. 1. : “fehér-terv”: No. hadüzenet nélkül megtámadja Lo-t

szárazföldi, gépesített alakulatok és a légierő támadása

         szept. 3. : Anglia és Fro. hadat üzen No-nak, de nem kerül sor hadműveletekreà

“furcsa háború”

lengyelek egy hónapig ellenállnak

1939. szept. 17. : Szu. megindítja a támadást Lo. ellen

          szept. 28. : lengyelek leteszik a fegyvert az oroszok előtt, 240 ezer lengyel katona kerül

          orosz hadifogságba (à1940-ben a katini-erdőben 4500 tisztet lemészárolnak közülük)

àmegváltoztatják a Molotov-Ribbentrop egyezmény titkos záradékának tartalmát: Szu-é:

Balti államok, Finnország, Besszarábia, Lo. K-i  része

No. teljesen bekebelezte Lo. Ny-i részét, létrehozták a Lengyel Főkormányzóságot, élén Hans Frankàgazdasági kifosztás, értelmiség legyilkolása, rabszolgákká akarták tenni őket

àezután Sztálin és Hitler közös díszszemlét tart

Balti államok:

1939. szept-okt. : kölcsönös segítségnyújtási egyezmények Szu-val

1940. nyár: kormányokat lemondatják, helyettük kommunista kormányokàegypárti

választásokàfelvételi kérelem a Szu-ba

Finnország: ellenállnak; oroszok területcserét kérnek, mert félnek a No-tólàfinnek

elutasítják

1939. nov. : oroszok hadüzenet nélkül háborút indítanak Finnország ellen

1939. nov – 1940 március: “téli háború”: Karélia: kezdetben orosz vereségek, de végül győznek; Finnország elveszti Karéliát, Hanko kikötőjét bérbe kell adnia az oroszoknak

No. következő célpontja Franciaország, de halogatják a támadást, először Norvégiát és Dániát szállja meg

Dánia: stratégiai jelentőség; Norvégia: Narvik-jégmentes kikötő; Svédország

nyersanyagainak megszerzése is cél

német flotta élén: Raeder: fontosak a norvég partok, ezt az angolok is tudjákà

1940. tavasz: Anglia támadást indít a norvég partokért = “furcsa háború” vége, de már késő!

Norvégia: Quesling őrnagy kapcsolatot köt No-galàáruló

1940. ápr. 9. : No. ultimátuma Norvégiához és Dániáhozàelutasítjákàa háború még aznap megkezdődik

Dánia ápr. 10-ig, Norvégia egy hónapig ellenáll

1940. június: Norvégia megadja magát, a kormány és a király Angliába menekül, flottájuk is az angoloké lesz; Norvégiában Quesling alakít kormányt

1940. máj. 10. : Churchill lesz az angol miniszterelnök: tisztában van a győzelem árával (tk.142.o)

1940. máj. 10. : Hitler támadása a Benelux államok ellen hadüzenet nélkülàutána Fro.

-          Hollandia máj. 15-ig védekezik, a királynő és a kormány Angliába menekül

-          Belgium: Eben-Emael erőd; németek megszerezték, hogy néz kiàelőre

begyakoroltákàejtőernyősökkel 36 óra alatt beveszik ezt az erődöt; máj. végére

(27 v. 28) Belgium a németeké, a király és a kormány elmenekül

-          Luxemburg is a németeké lesz

Franciaország:

Maginot-vonalban hittek: ez egy földalatti alagút, melyet az első világháború tapasztalataiból

építettek, De Gaulle felhívta már korábban is a franciák figyelmét arra, hogy ez már nem jó

Fro. 6 hétig tud védekezni: németek átkelnek Belgiumon, majd 2 nap alatt az Ardenneken, La Manche felé mennek = dinamó-hadművelet

máj. 20 után sikerül elérni, körbezárják a szövetségeseket

máj. 27- jún. 4. : csata Dunkerquenél: a britek átmenekítik az itt rekedt szövetségeseket a

La Manche csatornán (340 ezer fő), de a harci felszerelésük ottmarad

a németek ezután D és DK felé indulnak

jún. 10. : Párizsból elmenekül a fr. kormány

jún. 14. : a németek bevonulnak Párizsba

fr. min. eln. Reynaud: van még remény folytatni a harcot; Petain: az ellenállás beszüntetését javasolja

jún. 17. : Reynaud helyett Petain lesz a min. eln.

jún. 18. : De Gaulle Londonban emigráns kormányt alakít: Szabad Fro.; Angliára és az

USA-ra számít

1940. jún. 22. : a Compiegni-erdőben fegyverszünetet kötnek a németekkel:

Fro. kétharmada német megszállás alá kerül, kb. 40 %-on bábállamot hoztak létreà Vichy-Fro.: kormány Petain vezetésével

angolok felszólítják a franciákat, hogy a francia flotta hajózzon Angliába (ultimátum), de a franciák elutasítjákàangolok elsüllyesztik a francia flottát

jún. 10. : olasz támadás Fro. D-i részénà100 órás háborúàcsak 1 várost tudnak elfoglalni

jún. 24. : fegyverszünet az olaszokkal: határmenti területek demilitarizált övezetek

angliai csata: Hitler habozik, békét is ajánl Angliának

júl. 27. : utolsó ajánlat

légiháborút tervez + Anglia pusztulását jósólja; az oroszok miatt is nyugtalan

1940 nyarára az oroszoké Bukovina és Besszarábia, Hitler le akarja zárni a Ny-i fronto

“tengeri oroszlán” hadművelet: 1940. július-november: a németek négyszeres túlerőben voltak, de az angolok vannak jobb helyzetben; a németek csak másfél órát tudtak Anglia légterében tartózkodni, az angolok rádiókat és radart használtak

1.      felvonás: július: hajók és kikötők ellen

2.      felvonás: augusztus: repülőterek és radarállomások ellen

3.      felvonás:szeptember: városok ellen (London, Birmingham, Manchaster, Coventry)

Hitler célja az angol kormányzat megútáltatásaànem sikerülàösszefogás jön létre Angliában

szeptember 15: kétszer annyi német gép veszik el, mint angol (60 v. 61/29);

Anglia az USA segítségét kérià1940. szeptember: az USA 50 kiselejtezett torpedórombolót ad Angliának, cserébe angol támaszpontokat vehetnek bérbe 99 évre a Csendes-óceánon

1941. március: az USA-ban kölcsönbérleti törvény: kölcsönadhatják a fegyvereket

Afrika: támadás fr-és brit Szomália ellen

1940. szeptember: olaszok Líbiából és Etiópiából támadást indítanak Egyiptom ellenàde sokszor alulmaradnak

1940. dec. :Wabell angol tábornok ellentámadásával 850 km-rel El-Ageiláig visszaszorítja őketà130 000 olasz és 2 000 angol hadifogoly

1940 okt. : Albániából támadást indítanak az olaszok Görögo. ellenàkudarc, a görögök Albánia egy részté elfoglalják

1941. március :az afrikai-brit haderő fele Görögo. segítségére siet

1941. február: Rommel az afrika-hadtest élén Tripoliban partra száll

Hitler a Szu. felé hódítana, előtte:

1940. szeptember 27. : Háromhatalmi egyezmény: Japán, Olaszo, No,; megállapodnak, ki merre hódít, később a K-Közép-Európai országok is csatlakoznak

Magyaro. :

1940. aug. 30. : II. bécsi döntés (É-Erdély és Székelyföld)

1940. nov. : Mo, Románia, Szlovákia csatlakozik a Háromhatalmi Egyezményhez

1940. dec. 12. : örökbarátsági egyezmény Jugoszláviával

1941. márc. : Bulgária csatlakozik a 3hatalmi egyezményhez

1941. márc. 25. : Jugoszlávia csatlakozik    – I I -                  , de két nap múlva felmondják

1941. április 6. : Hitler megindul Jugoszlávia ellen (1941. ápr. 3: Teleki †)

Horthy Bárdossy Lászlót nevezi ki min. elnöknek

1941. április 11: Magyarország belép a II. világháborúba

1941. április 17: Jugoszlávia kapitulál, Mo-é a Baranyai ?, Muraköz, Bácska; Olaszo-é: Dalmát-tengerpart, Bosznia egy része, Montenegro, No-é: Bánát, Szerbia, Bulgáriáé: Makedónia egy része

1942. jan:újvidéki terror: tartva a szerb partizánok támadásától, irtás  a szerbek között

Görögo: No. és Bulgária támadást indít az olaszok segítésére, Görögo. kapitulál

1940. május-június 2. : 2. Dunkuerqe: görög és brit csapatokat kimenekítik, No. megszállja, majd olasz irányítás alá kerül; Bulgári megkapja Thrákiát és É-Makedóniát

1940. máj. vége: “Merkur-hadművelet”: Kréta elfoglalása

Afrika:

1941. április: Rommel támadása Afrikában, visszaszorítják Egyiptomba az angolokat, Tobrukot tudják a britek megtartani

àmost már lehet Szovjetunió ellen támadni, ideológiai alapokra kell a támadást helyezni:

komisszár-parancs: minden politikai biztost meg kell ölni

kivételes-törvény: a  katonák bármit megtehetnek a  lakossággal

zsidókat és kommunistákat irtani kell

Sztálin semmit nem tesz, nem akarja provokálni a németeket

1941. június 22: támadás Szu. ellen

É-on Balti-államokon át Leningrád felé, középen Moszkva felé, D-en Ukrajna és a Donyec-vidék ellen

románok is segítenek; finnek, szlovákok, olaszok is segítenek; az oroszok tanácstalanok

júl-ra Szmolenszk elesik

szept-re elérik Leningrádot, 1944. januárjáig tart az ostrom

szept. 19. : Kijev elesik

okt. eleje: Moszkva előterébe érnek

No. elleni szövetségek:

1941. jún. 12. : szovjet-angol kölcsönös barátsági egyezmény; cél: No.

megakadályozása

1941. aug. 4. : Atlanti Charta: Atlanti-óceán É-i részén Churchill és Roosvelt köti ; cél: megfékezni a nácizmust, semmilyen annexiót nem ismernek el, egész Európában biztosítani szeretnék a polgári demokratikus szabadságjogokat

Magyaro:

1941. ápr-1942. márc: Bárdossy László min. eln.

június 26: kassai bombázás, az oroszokra fogták, ok a hadüzenetre

június 27: hadüzenet a Szu-nak

július 1: hadbalépés; 45 000 fő, a németeknek alárendelve, a Donyec.medencéig jutnak el

1941. dec. : a csapatok egy részét Anglia fenyegetése miatt visszahívja Horthy

1941. december 7. Anglia hadüzenete Mo-nak

Csendes-óceán:

1941. dec. 7. : japán támadás Pearl Harbor ellen

dec. 8. : USA hadüzenete Japánnakàennek hatására No. és Olaszo. hadat üzen az USA-nak

1941. dec. 12. : Mo. hadat üzen az USA-nak

Szovjetunió:

több millió embert telepítenek át Szibériábaàitt mindent újrakezdenek: új hadigyárak, de hiányos az élelmiszer-ellátás, nincs higiénia

1941. okt: “tájfun-hadművelet": cél: Moszkva elfoglalása

1941. dec. 5-6: orosz ellentámadás indul Zsukov marsallal az élén, 1942. márciusára 100 km-rel szorítják vissza a németeket

1942. aug-1943. febr. 2: sztálingrádi csata

Csendes-óceán:

1942. jún. : midway-i csata: Japán veresége, a 4 legnagyobb japán repülőgép-anyahajónak annyi

Afrika:

1942: német sikerek,

1942. jún-ra elérik El-Alameint a németek

1942. aug. : Montgomery-t nevezik ki a brit csapatok élére

1942. okt: angol ellentámadás indul

1942. nov. : El-Alameini csata: német vereség

1942. nov. : “fáklya hadművelet”: USA partra száll Afrikában

Magyaro: belpol: jobbratolódás

1941. aug. 3: 3. zsidótörvény. tiltja zsidók és nem zsidók házasságát

Bárdossy ígéretet tesz a 2. magyar sereg Oroszo-ba küldésére

háborúellenes megmozdulások

1942. márc-1944. márc: Kállay  Miklós min. eln.

1942. ápr. 11: 2. magyar hadsereg kiküldése a frontra

2012/2013-as tanév rendje

2012/2013-as tanév rendje

Őszi szünet: 2012. okt. 29-től november 4-ig.
- az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap okt. 27., szombat,
- a szünet utáni első tanítási nap nov. 5., hétfő.

Téli szünet: 2012. dec. 27-től 2013 jan. 2-ig.
- az téli szünet előtti utolsó tanítási nap dec. 21., péntek,
- a szünet utáni első tanítási nap 2013 január 3., csütörtök.

Az első félév vége: 2013. jan. 11.
- az első félév január 11-ig tart, az iskola január 18-ig osztja ki a félévi bizonyítványokat

Tavaszi szünet: 2013. március 28-tól ápr. 2-ig
- a szünet előtti utolsó tanítási nap március 27., szerda,
- a szünet utáni első tanítási nap április 3., szerda.

Utolsó tanítási nap: 2013. június 14.

5. b osztály órarendje 2012/13-as tanév I. félév

Történelem mappa

https://docs.google.com/folder/d/0B9z87PhXozGzYWU5NTE3MTgtODY0NS00ODMyLWE0NGItOTU4NjYzMDgzNTEx/edit

A Homo erectus lehetett a történelem első hajósa

Link:

http://mult-kor.hu/20110819_a_homo_erectus_lehe
tett_a_tortenelem_elso_hajosa

A Rákóczi-féle szabadságharc

A Rákóczi-szabadságharc előzményei és menete

A Habsburg intézkedéseket széleskörű elégedetlenségi hullám követte. Az Újszerzeményi Bizottság miatt szűkül a nemesi alkotmány, a végvári katonák állástalanok maradnak, és növekednek a jobbágyterhek is. A pórnép 1697-ben felkelést indít hegyalján. Vezetői: Kis Albert, Tokaji Ferenc és Szalontai György. A felkelés szervezetlen, szinte azonnal leverik. Következtetés: kell egy rátermett vezető, itt merül fel II.Rákóczi Ferenc neve.

1676-ban születik, és 1735-ben hal meg, Bécsben nevelkedik, Kolonich Lipótnál. Császárhű és katolikus, majd Csehországba kerül, jezsuiták tanítják, 1694-ben a rajnai hadszíntéren módja van megismerni a legmodernebb haditechnikát, majd Itáliában államszervezeti tanokat tanít. Feleségül veszi Hessen hercegnőt, aki a francia királyi család rokona, ezáltal szembefordul a Habsburgokkal.

1697-ben Rákóczit felkérik, hogy legyen a felkelés vezetője, de ő nem fogadja el, Bécsbe menekül, de Ung vármegye főispánja, Bercsényi nagy hatást gyakorol rá. Felveszik a kapcsolatot a Napkirállyal (XIV. Lajos), Rákóczi Habsburgellenessé válik. A Napkirályhoz intézett levelek Bécsen mennek keresztül, a levélfutár áruló, és minden egyes levelet megmutat az udvarnak, következésképpen 1701-ben letartóztatják Rákóczit, és Bécsújhelyre viszik, Bercsényi el tud menekülni. Lehmann Gottfried szökteti meg Rákóczit, minek utána ő Brezán várába menekül. 1701-től kitör a spanyol örökösödési háború a franciák és a Habsburgok között, meghal IV.Károly utolsó spanyol király. Franciaország oldalán áll Bajorország, és harcolnak a Habsburgok, Anglia és Hollandia ellen. Elkezdődik a néptoborzás erre a háborúra, akik magyar hadakat toboroznak: Kis Albert és Esze Tamás, akik valójában ismét egy szabadságharcon törik fejüket, hiszen a Habsburg hadak az örökösödési háborúval vannak elfoglalva. 1703-ban felkeresik Rákóczit, hogy álljon a felkelés élére, aki az érveket hallván eleget tesz eme kérésnek. 1703. Május hatodikán kiadja a Brezádi kiáltványt, melyben hadba szólít minden „nemest és nemtelent”, tehát hadba szólít minden magyart. Híres zászlaján következő felirat volt olvasható: Cum Deo pro patria et liberate. Az első ütközetre 1703 júniusában kerül sor Dolhánál, ahol Károly Sándor megveri a kuruc sereget. Bercsényi csatlakozik ekkor 6 századnyi zsoldossal, amelyet francia pénzen tart fenn ill. szervez.

Rákóczi a következő határozatokat hozza:

- Arra a nemesre, aki nem csatlakozik a szabadságharchoz, halál.

- A nemesi kastélyok fosztogatóira halál (Kis Albertet ki is végzik)

- 1703 vetési pátens: a hadba vonuló jobbágyok adómentességet

kapnak

- Megtiltja, a katolikus templomok elvételét és protestáns kézre

adását

- Hadiszabályzatot ad ki

A felkelés oldalára áll Károly Sándor, Vak Bottyán, Bocskai László, Forgács Simon. Sikerül elfoglalni a Tiszántúlt, a Duna-Tisza közét, a Felvidéket, Erdélyt, és egészen Bécsig mennek, de Károly Sándor dunántúli hadjárata sikertelen. Felcsillan a remény, hogy a hadak egyesüljenek a bajor és a francia hadakkal, de sajnos 1704 augusztusában a szabadságharc katonai sorsa eldől, ugyanis a Habsburg hadak Höchstädtnél megverik a franciákat. A Napkirály továbbra is támogatja Rákóczit.

Rádai Pál kiad egy kiáltványt, melynek címe: Recrudescunt. Ezen mű híres mondata: „Ismét felszakadtanak az híres magyar nemzet sebei”. Ebben leírja a szabadságharc okait. Ez a ű egész Európához szól. Ő alapítja az első magyar újságot: Mercurius Hungaricus 1704-ben Rákóczi Ferencet erdélyi fejedelemmé választják. 1705-ben kerül sor a Szécsenyi országgyűlésre, melyen megszületik az ország új államformája. Rendi konföderáció. A minta Lengyelország, Rákóczit vezérlő-fejedelemmé választják, teljhatalma lesz a külügyekben, a hadügyekben és a pénzügyekben, továbbá – bár korlátozottan – beleszólhat vallási ügyekbe és a törvényhozásba is. Létrejön a szenátus, 24 tagú: 9 főnemes, 3 főpap és 12 köznemes.

Elnöke Bercsényi. Létrejön a besztercebányai gazdasági tanács. A bevételek ekkor a következőkből származtak: bányavárosok, a Rákóczi vagyon, adók, vámok, bor.

Rákóczi rézpénzt veret (libertas), 2 millió darabot. A hadsereg maximális létszáma 70.000 fő, ez az utolsó másfél évre 30.000 főre esik vissza, magja a külföldi zsoldosok, kurucok és a végvári katonák, a tömeget pedig a parasztok adják. Fegyvernem: a hadak többsége lovasság, a gyalogság a talpasok, és kis számú idegen tüzérség.

Károly Sándor 1705-ben kénytelen feladni a Dunántúlt, Erdély elvész, de a Habsburgok hadátcsoportosítása miatt Vak Bottyán mégis megszerzi a Dunántúlt, a két legnagyobb győzelem 1705-ben Szentgotthárdnál és 1706-ban Győrvárnál. 1706-ban visszafoglalják Erdélyt is, 1707 elejére az ország legnagyobb rész a kurucoké.

1707 – ónodi országgyűlés. Marosvásárhelyen beiktatják erdélyi fejedelmi posztjába Rákóczi Ferencet. Közteherviselés: a nemesek is adóznak. Ez ellen Túrósz vármegye követei tiltakoznak. Megvan az eredménye: felkoncolják őket. Megtörténik a Habsburgok második trónfosztása. Bercsényi híres mondata: „Eb ura fakó, József császár nem királyunk” A magyar trónt betöltetlennek nyilvánítják, jelezvén, hogy külföldi uralkodót várnak katonai segítséggel. Miksa Emánuel bajor választófejedelmet kérik fel erre a posztra, aki visszautasítja.

A francia király a trónfosztás ellenére nem köt szövetséget a kurucokkal. A szabadságharc anyagi háttere apad, a francia király sem támogatja már őket úgy. Az ónodi országgyűlés után minden jel arra mutatott, hogy a szabadságharc hanyatlik. Rákóczi rézpénze elértéktelenedik. Hatalmas probléma, hogy pestisjárvány üti fel a fejét. A nemesség a jobbágyokat visszarendeli a földekre, és a közteherviselés sem valósul meg. 1708-ban trencsénnél a kuruc hadak óriási vereséget szenvednek, egész ezredek szóródnak szét. Az 1708. évi sárospataki országgyűlés már késve hozott törvényt a jobbágykatonaság megtartására. Kimondták, hogy azok a jobbágyok, akik részt vesznek a harcban, örök szabadságot kapnak, és a hajdúvárosok mintájára felépített településekben lakhatnak.

A hanyatlást nem lehetett megállítani. A kurucok visszavonultak a Tisza keleti felére. Rákóczinak egy reménye maradt: 1707-ben szövetséget köt nagy Péter cárral. Miközben a fejedelem Lengyelországba utazik, felhatalmazza Károly Sándort, hogy időhúzó tárgyalásokat folytasson a Habsburgokkal, csakhogy ő nem színleli a tárgyalást, I.Józseffel tárgyal, aki az örökösödési háború érdekében hajlandó megegyezni a magyar rendekkel. Pálffy Jánost nevezi ki a Rákóczi-féle hadsereg elpusztítására induló hadosztály élére. Pálffy nem törekszik a teljes megsemmisítésre, és az általa elfoglalt területeken visszaadja a birtokait a nemességnek. Rákóczi akarata ellenére Károly és Pálffy 1771 áprilisában aláírják a szatmári békét, erre egy nappal a kurucok a majtényi síkon leteszik a fegyvert. A béke büntetlenséget ígér a felkelőknek, és helyreállítja a nemesi jogokat, és visszaadja a nemesek földbirtokait, ha azok császárhűségüket esküvel bizonyítják, biztosította a vallásszabadságot. Helyreállt a rend Magyarországon. Rákóczi visszakaphatta volna birtokait, csak az erdélyi fejedelmi címről kellett volna lemondania, de nem élt a lehetőséggel, és nem is tért vissza Magyarországra, tartott attól, hogy a Habsburgok nem tartják majd be a békét, elmond vagyonáról, és szűk kíséretével száműzetésbe vonult. Franciaországba ment, ahol rajongással fogadták, de hatalmasat csalódott a francia politikában, mert az örökösödési háborút lezáró békeszerződésben szóba sem kerül Magyarország szabadsága. 1717-ben a török hívja Rákóczit a Habsburgok ellen, de a két hatalom igen hamar kibékül egymással, a fejedelem törökországi tartózkodása a szultán számára kellemetlen volt. A fejedelem Rodostóban telepszik le, itt hal meg 1735-ben, hamvait 1906-ban hozzák Magyarországra, és temetik el Kassán anyja, Zrínyi Ilona hamvaival együtt.

Az ország három részre szakad

A 6. osztály számára letölthető az alábbi linken:

http://www.2shared.com/document/TdnrFWHh/A_kiszolgltatott_orszg.html

A 13 aradi vértanú

Knezić Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos, Lahner György, Poeltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly, Török Ignác, Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos

A pesti forradalom 1848. március 15-én

- fiatal értelmiségi csoport (Pilvax kávéház) => „márciusi ifjak” (Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál stb.)

- programjuk: 12 pont (Irinyi József); Nemzeti dal (Petőfi)

- március 15.: Pilvax => egyetemi hallgatók => Landerer és Heckenast nyomdája => Nemzeti Múzeum => pesti városháza => budai Helytartótanács => Táncsics Mihály börtöne => Nemzeti Színház (Katona József: Bánk bán)

- vér nélkül győzött a forradalom

- a 12 pont Pozsonyba (március 16.) => megvalósítása az országgyűlés feladata

Az 1848-as honvédzászló

ÖNVÉDELMI HÁBORÚ ÉS SZABADSÁGHARC

I. A kormány lemondása és Jellacic támadása

- 1848. augusztus: V. Ferdinánd megtagadta az önálló magyar hadsereget és pénzügyi politikát => a Batthyány-kormány lemondott
- szeptember 16.: Országos Honvédelmi Bizottmány: forradalmi kormány Kossuth elnöklésével
- Kossuth toborzó útjai
- 1848. szeptember 11.: Jellacic seregeivel átlépte a Drávát, célja a főváros elfoglalása és az áprilisi törvények megsemmisítése => fegyveres önvédelmi harc magyar részről
- szeptember 29. Pákozdnál magyar győzelem (Móga János) => Jellacic menekülése + októberi bécsi megmozdulások => esély a honvédsereg előtt => október 30.: schwechati csata (magyar vereség)
- Görgei Artúr lett a honvédcsapatok vezetője

II. Windisch-Graetz támadása

- 1848. december, Bécs => V. Ferdinánd lemondatása => Ferenc József (u.: 1848-1914) császárrá koronázása
- összpontosított támadás Windisch-Graetz vezetésével (Erdélyben: Puchner, északon: Schlick)
- a főváros nem védhető => országgyűlés + kormány Debrecenbe (1848 szilveszterén)
- magyar haderő összevonása => Henrik Dembinski a főparancsnok
- 1849. február 26-27.: magyar vereség a kápolnai csatában => újra Görgei a főparancsnok
- március 4.: olmützi oktrojált (kényszerített) alkotmány => Magyarország beolvasztása a birodalomba, alkotmányának felszámolása
- 1849. február-március: Jozef Bem tábornok (Bem apó) kiverte a császári seregeket Erdélyből + Guyon Richárd és Klapka György sikerei északon

III. A dicsőséges tavaszi hadjárat

- ellentámadási terv kidolgozása => hadműveletek megkezdése (1849. április)
- diadalmas csaták sorozata (Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Szolnok, Vác, Nagysalló stb.)
- a fő cél, az ellenség bekerítése nem sikerült
- május 21.: a budai vár visszafoglalása
- az ország területe felszabadult

IV. A Függetlenségi Nyilatkozat

- 1849. április 14., debreceni Nagytemplom:
(1) Habsburg-ház trónfosztása
(2) Magyarország függetlensége
(3) Kossuth: kormányzóelnök
(4) új kormány alakítása (elnök: Szemere Bertalan)
- nyugati hatalmak támogatásának, a nemzetközi elismerés reménye, de ez ütközött Anglia, Franciaország („európai egyensúly”) és Oroszország érdekeivel is

1848-49 linkajánló

http://hu.wikipedia.org/wiki/1848-49-es_forradalom_%C3%A9s_szabads%C3%A1gharc

Az áprilisi törvények

I. Az áprilisi törvények

- országgyűlés jogalkotó munkája => a polgári átalakulás alaptörvényei => V. Ferdinánd szentesítette (1848. április 11.)
- áprilisi törvények (’48-as alkotmány):
(1) végrehajtó hatalom: független, a parlamentnek felelős kormány
(2) évente országgyűlés Pesten (népképviseleti)
(3) jobbágyfelszabadítás
(4) cenzúra eltörlése (sajtószabadság)
(5) közteherviselés
(6) ősiség törvényének eltörlése
(7) nemzetőrség létrehozása
(8) unió Erdéllyel
- feudális viszonyok eltörlése => új, polgári Magyarország alapjai

II. A Batthyány-kormány megalakulása

- minden jelentős politikai irányzat képviseltette magát
- tagjai:
(1) gróf Batthyány Lajos – miniszterelnök
(2) Deák Ferenc – igazságügy
(3) gróf Széchenyi István – közlekedésügy
(4) Mészáros Lázár – hadügy
(5) Kossuth Lajos – pénzügy
(6) báró Eötvös József – vallás- és közoktatásügy
(7) herceg Esterházy Pál – király személye körüli miniszter
(8) Klauzál Gábor – földművelés- és iparügy
(9) Szemere Bertalan – belügy

III. A Batthyány-kormány előtt álló nehézségek

- az áprilisi törvények hiányosságai:
(1) a zsellérek helyzete nem javult => földfoglaló mozgalmak
(2) nemzetiségi kérdések
- eltérő értelmezés => kiéleződött a helyzet a bécsi kormányzattal
- 1848. május: honvédzászlóaljak toborzása => önálló magyar hadsereg
- 1848. július: első népképviseleti országgyűlés => 200 ezer újonc megszavazása Kossuth megajánlási beszéde után

IV. A nemzetiségek mozgalmai

- az áprilisi törvények egyik legkomolyabb hiányossága
- 1848 tavasza: nemzetiségi mozgalmak (szerbek, románok, szlovákok) => követelések
- a kormány visszautasította => fegyveres megmozdulások
- horvát mozgalom (Jellacic bán): Magyarországtól való elszakadás programja (Bécs támogatása)

MAGYARORSZÁG AZ ÁTALAKULÁS KAPUJÁBAN

I. Az utolsó rendi országgyűlés

- 1847: az utolsó rendi országgyűlés kezdete (Pozsony)
- a reformok hívei, az ellenzék készülődött => Kossuth (először képviselő!) az alsótáblán, gróf Batthyány Lajos a felsőtáblán
- a bécsi udvar és a konzervatívok közbeléptek => nem jöttek létre a polgári átalakulás legfontosabb törvényei
- 1848 márciusa: forradalom Párizsban => Kossuth felirati javaslata (március 3., a polgári átalakulás teljes programja) + bécsi forradalom (március 13.) => országgyűlési küldöttség indult Bécsbe (március 15.)

II. A pesti forradalom 1848. március 15-én

- fiatal értelmiségi csoport (Pilvax kávéház) => „márciusi ifjak” (Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál stb.)
- programjuk: 12 pont (Irinyi József); Nemzeti dal (Petőfi)
- március 15.: Pilvax => egyetemi hallgatók => Landerer és Heckenast nyomdája => Nemzeti Múzeum => pesti városháza => budai Helytartótanács => Táncsics Mihály börtöne => Nemzeti Színház (Katona József: Bánk bán)
- vér nélkül győzött a forradalom
- a 12 pont Pozsonyba (március 16.) => megvalósítása az országgyűlés feladata

III. A bécsi tárgyalások

- Kossuth küldöttsége + Bécs polgárainak támogatása + Széchenyi figyelmeztetése => az udvar mindenben engedett
- a nádor (István főherceg) megbízást adott gróf Batthyány Lajosnak => független magyar kormány megalakítása
- a forradalom győzelme teljessé vált

Történelem verseny 2011. III. 18

Versenyfelhívás

A Megyaszói Polgári Együttműködési Egyesület és a Mészáros Lőrinc Körzeti Általános Iskola versenyt hirdet: Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc témakörében.

A verseny időpontja: 2011. III. 18 14.00
Négy fős felső tagozatos csapatok jelentkezését várjuk, melyben minden évfolyam képviseltetheti magát.

A verseny három fő részből áll:
I. szövegértés: korabeli szövegek értelmezése
II. vaktérkép
III. tesztkérdések

A felkészüléshez segédletet találtok az iskola könyvtárában. Nyitvatartás minden nap 13.30-15.30.

1., Felkészüléshez ajánlott irodalom:
- 7. osztályos történelem tankönyv
-Szabadság és halál 1848-49: Szem- és fültanúk híradásai
- 1848-1849 A szabadságharc hadtörténete/ Hermann Róbert
- Magyarország rövid története/ Bertényi Iván, Gyapay Gábor
(Az ajánlott irodalmat megtalálhatjátok az iskola könyvtárában)

2., Képes történelmi atlasz

3., Online források:
- kptorioldala.blogspot.com
- sdt.sulinet.hu
- http://1848.lap.hu/

Az első helyezett csapat minden tagja könyvjutalomban részesül.

Jelentkezni: 2011 március 7-ig Krajnyák Péter tanár úrnál lehet.

Teszt 2011. II. 9. 7a-b

http://challenge.zoho.com/welcomeToTest.do?aId=30531000000005045&subDomain=toriverseny2011