2013. február 12., kedd

A II. világháború eseményei



A II. világháború


1939: fordulat az angol külpolitikában (Churchill): garanciális szerződések kis országokkal
(Benelux államok, Lengyelország, Görögország, Románia)
tavasztól: angol-francia tárgyalások, de nincs megegyezés
1939. márc. : Hitler ultimátuma Litvániához, Memelért háború nélkül megszerzi
1939. ápr. : Olaszo- Albánia
No. következő célja Lo.; Lo. visszautasítja No. követeléseit (Gdansk)
1939. aug. 23: Molotov-Ribbentrop egyezmény:
megnemtámadási egyezményàezt hozzák belőle nyilvánosságra
titkos záradék: Lo. 4. felosztása: Szu-é: Észt-, Lett- és Finnország, Besszarábia,
Lo. K-i része; No-é: Lo. Ny-i része, Litvánia
Hitler azonban nem mond le a Szovjetunóról sem, Sztálin is be szeretné csapni Hitlert
gleivitzi provokáció: német katonák támadása lengyel katonaruhában egy német
 rádióállomás ellen = látszólagos lengyel támadás
1939. szept. 1. : “fehér-terv”: No. hadüzenet nélkül megtámadja Lo-t
szárazföldi, gépesített alakulatok és a légierő támadása
         szept. 3. : Anglia és Fro. hadat üzen No-nak, de nem kerül sor hadműveletekreà
“furcsa háború”
lengyelek egy hónapig ellenállnak
1939. szept. 17. : Szu. megindítja a támadást Lo. ellen
          szept. 28. : lengyelek leteszik a fegyvert az oroszok előtt, 240 ezer lengyel katona kerül
          orosz hadifogságba (à1940-ben a katini-erdőben 4500 tisztet lemészárolnak közülük)
àmegváltoztatják a Molotov-Ribbentrop egyezmény titkos záradékának tartalmát: Szu-é:
Balti államok, Finnország, Besszarábia, Lo. K-i  része
No. teljesen bekebelezte Lo. Ny-i részét, létrehozták a Lengyel Főkormányzóságot, élén Hans Frankàgazdasági kifosztás, értelmiség legyilkolása, rabszolgákká akarták tenni őket
àezután Sztálin és Hitler közös díszszemlét tart
Balti államok:
1939. szept-okt. : kölcsönös segítségnyújtási egyezmények Szu-val
1940. nyár: kormányokat lemondatják, helyettük kommunista kormányokàegypárti
választásokàfelvételi kérelem a Szu-ba
Finnország: ellenállnak; oroszok területcserét kérnek, mert félnek a No-tólàfinnek
elutasítják
1939. nov. : oroszok hadüzenet nélkül háborút indítanak Finnország ellen
1939. nov – 1940 március: “téli háború”: Karélia: kezdetben orosz vereségek, de végül győznek; Finnország elveszti Karéliát, Hanko kikötőjét bérbe kell adnia az oroszoknak
No. következő célpontja Franciaország, de halogatják a támadást, először Norvégiát és Dániát szállja meg
Dánia: stratégiai jelentőség; Norvégia: Narvik-jégmentes kikötő; Svédország
nyersanyagainak megszerzése is cél
német flotta élén: Raeder: fontosak a norvég partok, ezt az angolok is tudjákà
1940. tavasz: Anglia támadást indít a norvég partokért = “furcsa háború” vége, de már késő!
Norvégia: Quesling őrnagy kapcsolatot köt No-galàáruló
1940. ápr. 9. : No. ultimátuma Norvégiához és Dániáhozàelutasítjákàa háború még aznap megkezdődik
Dánia ápr. 10-ig, Norvégia egy hónapig ellenáll
1940. június: Norvégia megadja magát, a kormány és a király Angliába menekül, flottájuk is az angoloké lesz; Norvégiában Quesling alakít kormányt
1940. máj. 10. : Churchill lesz az angol miniszterelnök: tisztában van a győzelem árával (tk.142.o)
1940. máj. 10. : Hitler támadása a Benelux államok ellen hadüzenet nélkülàutána Fro.
-          Hollandia máj. 15-ig védekezik, a királynő és a kormány Angliába menekül
-          Belgium: Eben-Emael erőd; németek megszerezték, hogy néz kiàelőre
begyakoroltákàejtőernyősökkel 36 óra alatt beveszik ezt az erődöt; máj. végére
(27 v. 28) Belgium a németeké, a király és a kormány elmenekül
-          Luxemburg is a németeké lesz
Franciaország:
Maginot-vonalban hittek: ez egy földalatti alagút, melyet az első világháború tapasztalataiból
építettek, De Gaulle felhívta már korábban is a franciák figyelmét arra, hogy ez már nem jó
Fro. 6 hétig tud védekezni: németek átkelnek Belgiumon, majd 2 nap alatt az Ardenneken, La Manche felé mennek = dinamó-hadművelet
máj. 20 után sikerül elérni, körbezárják a szövetségeseket
máj. 27- jún. 4. : csata Dunkerquenél: a britek átmenekítik az itt rekedt szövetségeseket a
La Manche csatornán (340 ezer fő), de a harci felszerelésük ottmarad
a németek ezután D és DK felé indulnak
jún. 10. : Párizsból elmenekül a fr. kormány
jún. 14. : a németek bevonulnak Párizsba
fr. min. eln. Reynaud: van még remény folytatni a harcot; Petain: az ellenállás beszüntetését javasolja
jún. 17. : Reynaud helyett Petain lesz a min. eln.
jún. 18. : De Gaulle Londonban emigráns kormányt alakít: Szabad Fro.; Angliára és az
USA-ra számít
1940. jún. 22. : a Compiegni-erdőben fegyverszünetet kötnek a németekkel:
Fro. kétharmada német megszállás alá kerül, kb. 40 %-on bábállamot hoztak létreà Vichy-Fro.: kormány Petain vezetésével
angolok felszólítják a franciákat, hogy a francia flotta hajózzon Angliába (ultimátum), de a franciák elutasítjákàangolok elsüllyesztik a francia flottát
jún. 10. : olasz támadás Fro. D-i részénà100 órás háborúàcsak 1 várost tudnak elfoglalni
jún. 24. : fegyverszünet az olaszokkal: határmenti területek demilitarizált övezetek
angliai csata: Hitler habozik, békét is ajánl Angliának
júl. 27. : utolsó ajánlat
légiháborút tervez + Anglia pusztulását jósólja; az oroszok miatt is nyugtalan
1940 nyarára az oroszoké Bukovina és Besszarábia, Hitler le akarja zárni a Ny-i fronto
“tengeri oroszlán” hadművelet: 1940. július-november: a németek négyszeres túlerőben voltak, de az angolok vannak jobb helyzetben; a németek csak másfél órát tudtak Anglia légterében tartózkodni, az angolok rádiókat és radart használtak
1.      felvonás: július: hajók és kikötők ellen
2.      felvonás: augusztus: repülőterek és radarállomások ellen
3.      felvonás:szeptember: városok ellen (London, Birmingham, Manchaster, Coventry)
Hitler célja az angol kormányzat megútáltatásaànem sikerülàösszefogás jön létre Angliában
szeptember 15: kétszer annyi német gép veszik el, mint angol (60 v. 61/29);
Anglia az USA segítségét kérià1940. szeptember: az USA 50 kiselejtezett torpedórombolót ad Angliának, cserébe angol támaszpontokat vehetnek bérbe 99 évre a Csendes-óceánon
1941. március: az USA-ban kölcsönbérleti törvény: kölcsönadhatják a fegyvereket

Afrika: támadás fr-és brit Szomália ellen
1940. szeptember: olaszok Líbiából és Etiópiából támadást indítanak Egyiptom ellenàde sokszor alulmaradnak
1940. dec. :Wabell angol tábornok ellentámadásával 850 km-rel El-Ageiláig visszaszorítja őketà130 000 olasz és 2 000 angol hadifogoly
1940 okt. : Albániából támadást indítanak az olaszok Görögo. ellenàkudarc, a görögök Albánia egy részté elfoglalják
1941. március :az afrikai-brit haderő fele Görögo. segítségére siet
1941. február: Rommel az afrika-hadtest élén Tripoliban partra száll

Hitler a Szu. felé hódítana, előtte:
1940. szeptember 27. : Háromhatalmi egyezmény: Japán, Olaszo, No,; megállapodnak, ki merre hódít, később a K-Közép-Európai országok is csatlakoznak

Magyaro. :
1940. aug. 30. : II. bécsi döntés (É-Erdély és Székelyföld)
1940. nov. : Mo, Románia, Szlovákia csatlakozik a Háromhatalmi Egyezményhez
1940. dec. 12. : örökbarátsági egyezmény Jugoszláviával
1941. márc. : Bulgária csatlakozik a 3hatalmi egyezményhez
1941. márc. 25. : Jugoszlávia csatlakozik    – I I -                  , de két nap múlva felmondják
1941. április 6. : Hitler megindul Jugoszlávia ellen (1941. ápr. 3: Teleki †)
Horthy Bárdossy Lászlót nevezi ki min. elnöknek
1941. április 11: Magyarország belép a II. világháborúba
1941. április 17: Jugoszlávia kapitulál, Mo-é a Baranyai ?, Muraköz, Bácska; Olaszo-é: Dalmát-tengerpart, Bosznia egy része, Montenegro, No-é: Bánát, Szerbia, Bulgáriáé: Makedónia egy része
1942. jan:újvidéki terror: tartva a szerb partizánok támadásától, irtás  a szerbek között
Görögo: No. és Bulgária támadást indít az olaszok segítésére, Görögo. kapitulál
1940. május-június 2. : 2. Dunkuerqe: görög és brit csapatokat kimenekítik, No. megszállja, majd olasz irányítás alá kerül; Bulgári megkapja Thrákiát és É-Makedóniát
1940. máj. vége: “Merkur-hadművelet”: Kréta elfoglalása
Afrika:
1941. április: Rommel támadása Afrikában, visszaszorítják Egyiptomba az angolokat, Tobrukot tudják a britek megtartani

àmost már lehet Szovjetunió ellen támadni, ideológiai alapokra kell a támadást helyezni:
komisszár-parancs: minden politikai biztost meg kell ölni
kivételes-törvény: a  katonák bármit megtehetnek a  lakossággal
zsidókat és kommunistákat irtani kell
Sztálin semmit nem tesz, nem akarja provokálni a németeket
1941. június 22: támadás Szu. ellen
É-on Balti-államokon át Leningrád felé, középen Moszkva felé, D-en Ukrajna és a Donyec-vidék ellen
románok is segítenek; finnek, szlovákok, olaszok is segítenek; az oroszok tanácstalanok
júl-ra Szmolenszk elesik
szept-re elérik Leningrádot, 1944. januárjáig tart az ostrom
szept. 19. : Kijev elesik
okt. eleje: Moszkva előterébe érnek
No. elleni szövetségek:
1941. jún. 12. : szovjet-angol kölcsönös barátsági egyezmény; cél: No.
megakadályozása
1941. aug. 4. : Atlanti Charta: Atlanti-óceán É-i részén Churchill és Roosvelt köti ; cél: megfékezni a nácizmust, semmilyen annexiót nem ismernek el, egész Európában biztosítani szeretnék a polgári demokratikus szabadságjogokat
Magyaro:
1941. ápr-1942. márc: Bárdossy László min. eln.
június 26: kassai bombázás, az oroszokra fogták, ok a hadüzenetre
június 27: hadüzenet a Szu-nak
július 1: hadbalépés; 45 000 fő, a németeknek alárendelve, a Donyec.medencéig jutnak el
1941. dec. : a csapatok egy részét Anglia fenyegetése miatt visszahívja Horthy
1941. december 7. Anglia hadüzenete Mo-nak

Csendes-óceán:
1941. dec. 7. : japán támadás Pearl Harbor ellen
dec. 8. : USA hadüzenete Japánnakàennek hatására No. és Olaszo. hadat üzen az USA-nak
1941. dec. 12. : Mo. hadat üzen az USA-nak
Szovjetunió:
több millió embert telepítenek át Szibériábaàitt mindent újrakezdenek: új hadigyárak, de hiányos az élelmiszer-ellátás, nincs higiénia
1941. okt: “tájfun-hadművelet": cél: Moszkva elfoglalása
1941. dec. 5-6: orosz ellentámadás indul Zsukov marsallal az élén, 1942. márciusára 100 km-rel szorítják vissza a németeket
1942. aug-1943. febr. 2: sztálingrádi csata
Csendes-óceán:
1942. jún. : midway-i csata: Japán veresége, a 4 legnagyobb japán repülőgép-anyahajónak annyi
Afrika:
1942: német sikerek,
1942. jún-ra elérik El-Alameint a németek
1942. aug. : Montgomery-t nevezik ki a brit csapatok élére
1942. okt: angol ellentámadás indul
1942. nov. : El-Alameini csata: német vereség
1942. nov. : “fáklya hadművelet”: USA partra száll Afrikában
Magyaro: belpol: jobbratolódás
1941. aug. 3: 3. zsidótörvény. tiltja zsidók és nem zsidók házasságát
Bárdossy ígéretet tesz a 2. magyar sereg Oroszo-ba küldésére
háborúellenes megmozdulások
1942. márc-1944. márc: Kállay  Miklós min. eln.
1942. ápr. 11: 2. magyar hadsereg kiküldése a frontra

2012. szeptember 6., csütörtök

2012/2013-as tanév rendje



2012/2013-as tanév rendje

Őszi szünet: 2012. okt. 29-től november 4-ig.
- az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap okt. 27., szombat,
- a szünet utáni első tanítási nap nov. 5., hétfő.

Téli szünet: 2012. dec. 27-től 2013 jan. 2-ig.
- az téli szünet előtti utolsó tanítási nap dec. 21., péntek,
- a szünet utáni első tanítási nap 2013 január 3., csütörtök.

Az első félév vége: 2013. jan. 11.
- az első félév január 11-ig tart, az iskola január 18-ig osztja ki a félévi bizonyítványokat

Tavaszi szünet: 2013. március 28-tól ápr. 2-ig
- a szünet előtti utolsó tanítási nap március 27., szerda,
- a szünet utáni első tanítási nap április 3., szerda.

Utolsó tanítási nap: 2013. június 14.

2011. május 16., hétfő

A Rákóczi-féle szabadságharc

A Rákóczi-szabadságharc előzményei és menete

A Habsburg intézkedéseket széleskörű elégedetlenségi hullám követte. Az Újszerzeményi Bizottság miatt szűkül a nemesi alkotmány, a végvári katonák állástalanok maradnak, és növekednek a jobbágyterhek is. A pórnép 1697-ben felkelést indít hegyalján. Vezetői: Kis Albert, Tokaji Ferenc és Szalontai György. A felkelés szervezetlen, szinte azonnal leverik. Következtetés: kell egy rátermett vezető, itt merül fel II.Rákóczi Ferenc neve.

1676-ban születik, és 1735-ben hal meg, Bécsben nevelkedik, Kolonich Lipótnál. Császárhű és katolikus, majd Csehországba kerül, jezsuiták tanítják, 1694-ben a rajnai hadszíntéren módja van megismerni a legmodernebb haditechnikát, majd Itáliában államszervezeti tanokat tanít. Feleségül veszi Hessen hercegnőt, aki a francia királyi család rokona, ezáltal szembefordul a Habsburgokkal.

1697-ben Rákóczit felkérik, hogy legyen a felkelés vezetője, de ő nem fogadja el, Bécsbe menekül, de Ung vármegye főispánja, Bercsényi nagy hatást gyakorol rá. Felveszik a kapcsolatot a Napkirállyal (XIV. Lajos), Rákóczi Habsburgellenessé válik. A Napkirályhoz intézett levelek Bécsen mennek keresztül, a levélfutár áruló, és minden egyes levelet megmutat az udvarnak, következésképpen 1701-ben letartóztatják Rákóczit, és Bécsújhelyre viszik, Bercsényi el tud menekülni. Lehmann Gottfried szökteti meg Rákóczit, minek utána ő Brezán várába menekül. 1701-től kitör a spanyol örökösödési háború a franciák és a Habsburgok között, meghal IV.Károly utolsó spanyol király. Franciaország oldalán áll Bajorország, és harcolnak a Habsburgok, Anglia és Hollandia ellen. Elkezdődik a néptoborzás erre a háborúra, akik magyar hadakat toboroznak: Kis Albert és Esze Tamás, akik valójában ismét egy szabadságharcon törik fejüket, hiszen a Habsburg hadak az örökösödési háborúval vannak elfoglalva. 1703-ban felkeresik Rákóczit, hogy álljon a felkelés élére, aki az érveket hallván eleget tesz eme kérésnek. 1703. Május hatodikán kiadja a Brezádi kiáltványt, melyben hadba szólít minden „nemest és nemtelent”, tehát hadba szólít minden magyart. Híres zászlaján következő felirat volt olvasható: Cum Deo pro patria et liberate. Az első ütközetre 1703 júniusában kerül sor Dolhánál, ahol Károly Sándor megveri a kuruc sereget. Bercsényi csatlakozik ekkor 6 századnyi zsoldossal, amelyet francia pénzen tart fenn ill. szervez.

Rákóczi a következő határozatokat hozza:

- Arra a nemesre, aki nem csatlakozik a szabadságharchoz, halál.

- A nemesi kastélyok fosztogatóira halál (Kis Albertet ki is végzik)

- 1703 vetési pátens: a hadba vonuló jobbágyok adómentességet

kapnak

- Megtiltja, a katolikus templomok elvételét és protestáns kézre

adását

- Hadiszabályzatot ad ki

A felkelés oldalára áll Károly Sándor, Vak Bottyán, Bocskai László, Forgács Simon. Sikerül elfoglalni a Tiszántúlt, a Duna-Tisza közét, a Felvidéket, Erdélyt, és egészen Bécsig mennek, de Károly Sándor dunántúli hadjárata sikertelen. Felcsillan a remény, hogy a hadak egyesüljenek a bajor és a francia hadakkal, de sajnos 1704 augusztusában a szabadságharc katonai sorsa eldől, ugyanis a Habsburg hadak Höchstädtnél megverik a franciákat. A Napkirály továbbra is támogatja Rákóczit.

Rádai Pál kiad egy kiáltványt, melynek címe: Recrudescunt. Ezen mű híres mondata: „Ismét felszakadtanak az híres magyar nemzet sebei”. Ebben leírja a szabadságharc okait. Ez a ű egész Európához szól. Ő alapítja az első magyar újságot: Mercurius Hungaricus 1704-ben Rákóczi Ferencet erdélyi fejedelemmé választják. 1705-ben kerül sor a Szécsenyi országgyűlésre, melyen megszületik az ország új államformája. Rendi konföderáció. A minta Lengyelország, Rákóczit vezérlő-fejedelemmé választják, teljhatalma lesz a külügyekben, a hadügyekben és a pénzügyekben, továbbá – bár korlátozottan – beleszólhat vallási ügyekbe és a törvényhozásba is. Létrejön a szenátus, 24 tagú: 9 főnemes, 3 főpap és 12 köznemes.

Elnöke Bercsényi. Létrejön a besztercebányai gazdasági tanács. A bevételek ekkor a következőkből származtak: bányavárosok, a Rákóczi vagyon, adók, vámok, bor.

Rákóczi rézpénzt veret (libertas), 2 millió darabot. A hadsereg maximális létszáma 70.000 fő, ez az utolsó másfél évre 30.000 főre esik vissza, magja a külföldi zsoldosok, kurucok és a végvári katonák, a tömeget pedig a parasztok adják. Fegyvernem: a hadak többsége lovasság, a gyalogság a talpasok, és kis számú idegen tüzérség.

Károly Sándor 1705-ben kénytelen feladni a Dunántúlt, Erdély elvész, de a Habsburgok hadátcsoportosítása miatt Vak Bottyán mégis megszerzi a Dunántúlt, a két legnagyobb győzelem 1705-ben Szentgotthárdnál és 1706-ban Győrvárnál. 1706-ban visszafoglalják Erdélyt is, 1707 elejére az ország legnagyobb rész a kurucoké.

1707 – ónodi országgyűlés. Marosvásárhelyen beiktatják erdélyi fejedelmi posztjába Rákóczi Ferencet. Közteherviselés: a nemesek is adóznak. Ez ellen Túrósz vármegye követei tiltakoznak. Megvan az eredménye: felkoncolják őket. Megtörténik a Habsburgok második trónfosztása. Bercsényi híres mondata: „Eb ura fakó, József császár nem királyunk” A magyar trónt betöltetlennek nyilvánítják, jelezvén, hogy külföldi uralkodót várnak katonai segítséggel. Miksa Emánuel bajor választófejedelmet kérik fel erre a posztra, aki visszautasítja.

A francia király a trónfosztás ellenére nem köt szövetséget a kurucokkal. A szabadságharc anyagi háttere apad, a francia király sem támogatja már őket úgy. Az ónodi országgyűlés után minden jel arra mutatott, hogy a szabadságharc hanyatlik. Rákóczi rézpénze elértéktelenedik. Hatalmas probléma, hogy pestisjárvány üti fel a fejét. A nemesség a jobbágyokat visszarendeli a földekre, és a közteherviselés sem valósul meg. 1708-ban trencsénnél a kuruc hadak óriási vereséget szenvednek, egész ezredek szóródnak szét. Az 1708. évi sárospataki országgyűlés már késve hozott törvényt a jobbágykatonaság megtartására. Kimondták, hogy azok a jobbágyok, akik részt vesznek a harcban, örök szabadságot kapnak, és a hajdúvárosok mintájára felépített településekben lakhatnak.

A hanyatlást nem lehetett megállítani. A kurucok visszavonultak a Tisza keleti felére. Rákóczinak egy reménye maradt: 1707-ben szövetséget köt nagy Péter cárral. Miközben a fejedelem Lengyelországba utazik, felhatalmazza Károly Sándort, hogy időhúzó tárgyalásokat folytasson a Habsburgokkal, csakhogy ő nem színleli a tárgyalást, I.Józseffel tárgyal, aki az örökösödési háború érdekében hajlandó megegyezni a magyar rendekkel. Pálffy Jánost nevezi ki a Rákóczi-féle hadsereg elpusztítására induló hadosztály élére. Pálffy nem törekszik a teljes megsemmisítésre, és az általa elfoglalt területeken visszaadja a birtokait a nemességnek. Rákóczi akarata ellenére Károly és Pálffy 1771 áprilisában aláírják a szatmári békét, erre egy nappal a kurucok a majtényi síkon leteszik a fegyvert. A béke büntetlenséget ígér a felkelőknek, és helyreállítja a nemesi jogokat, és visszaadja a nemesek földbirtokait, ha azok császárhűségüket esküvel bizonyítják, biztosította a vallásszabadságot. Helyreállt a rend Magyarországon. Rákóczi visszakaphatta volna birtokait, csak az erdélyi fejedelmi címről kellett volna lemondania, de nem élt a lehetőséggel, és nem is tért vissza Magyarországra, tartott attól, hogy a Habsburgok nem tartják majd be a békét, elmond vagyonáról, és szűk kíséretével száműzetésbe vonult. Franciaországba ment, ahol rajongással fogadták, de hatalmasat csalódott a francia politikában, mert az örökösödési háborút lezáró békeszerződésben szóba sem kerül Magyarország szabadsága. 1717-ben a török hívja Rákóczit a Habsburgok ellen, de a két hatalom igen hamar kibékül egymással, a fejedelem törökországi tartózkodása a szultán számára kellemetlen volt. A fejedelem Rodostóban telepszik le, itt hal meg 1735-ben, hamvait 1906-ban hozzák Magyarországra, és temetik el Kassán anyja, Zrínyi Ilona hamvaival együtt.