Linkajánló: Klánháború

http://www.klanhaboru.hu/

"Klánháború - Az online játék

A Klánháború egy ingyenes, internetes böngészőjáték, amely a középkorban játszódik. Minden játékos egy kis falut irányít, és küzd a hatalomért és a dicsőségért."

A spanyol armada pusztulása II. rész

Senki sem hitte volna, hogy ilyen véget ér a világ addigi ismert leghatalmasabb, legnagyobb flottája. Eladdig II. Fülöp, az akkorra már kicsinyes és konok aggastyán irányította az Escoriálból egész Dél-Európát. Szövetséges, Guise herceg segítségével Franciaországot is Spanyolországhoz akarta csatolni. Tábornokai fokozatosan elnyomták a hollandok szabadságharcát. Portugália annektálásával elérte, hogy a tengerek és a nemzetközi kereskedelem ura legyen. Hawkins, Cavendish, Drake és a többi angol kalóz az angol királynőnek nagy hasznot szerezve kirabolták ugyan nem egy spanyol kolóniát, de a spanyol hatalmat az Újvilágban még sokáig nem tudták alapvetően megingatni.

II. Fülöp spanyol király

Végül is nem a gyarmati, hanem az európai politika alakult úgy, hogy elkerülhetetlenné vált Spanyolország és Anglia nyílt összeütközése. II. Fülöp arról ábrándozott, hogy kiterjeszti a katolikus vallást és azzal együtt a spanyol hegemóniát Szicíliától egészen az Orkney-szigetekig. Ez a terve érthetően az angolok ellenállásába ütközött. Az angol királynő támogatta a skót presbiteriánusok lázadását, és a holland reformátusokkal is szövetkezett a spanyol megszállók ellen. Anglia menedéket nyújtott a Szent Bertalan-éjszakán elűzött hugenottáknak, és támogatta Spanyolország szövetségese, Guise herceg ellenségeit. Fülöp úgy akarta felszámolni az angol ellenállást, hogy először is feleségül veszi Erzsébetet, majd megfosztja trónjától, hogy egy katolikus családot juttasson a helyére, például a Stuartokat. A helyzet végső megoldását végül is Erzsébet megöletése jelentette volna. Tervei azonban sorra meghiúsultak. Erzsébet harminc éven keresztül olyan diplomáciát folytatott, amellyel elkerülhette az összeütközést. Ez azonban nem mehetett így a végsőkig. Az európai hegemónia és a nemzetközi kereskedelem monopóliuma olyan kérdések voltak, amelyeket el kellett dönteni, és eldöntésükre a diplomácia nem látszott eléggé meggyőző fegyvernek.

Sir Francis Walsingham

Fülöp még Stuart Mária kivégzése előtt megkezdte előkészületeit. Minden birtokát harcba vetette: Milánó adta a katonákat, Nápoly és Szicília a hajókat. A király új adókat vetett ki a borra, a húsra, az olajra. Az Indiai Gárda egységeit visszahívták az anyaországba. A portugál és flandriai kikötőket a munkálatok zaja verte föl. Az irányítást Santa Cruz márkira, Lepanto hősére bízták. A pármai herceg húszezer kiszolgált katonát toborzott Flandriában, az Ibériai-félsziget atlanti-óceáni kikötőiben pedig 130 nagy, 30 kisebb hadihajó gyülekezett, amelyeken 19295 tengerészkatonát, 8450 matrózt, 2088 gályarabot és 2360 ágyút lehetett szállítani. Ezenkívül gondoskodni kellett a főinkvizítor és 150 domonkos rendi barát szállításáról is, akiknek feladata az lett volna, hogy Angliában is felállítsák az inkvizíciós bíróságot. Az üzleteket és raktárakat az Armada felfegyverkezéséhez szükséges készletekkel és lőszerekkel töltötték fel. Ez a hatalmas Armada, úgy tűnt, rászolgált a "Győzhetetlen" jelzőre.

A vállalkozást a legnagyobb titokban végeztek. Ugyanakkor, hogy az uralkodónő élete ellen szőtt összeesküvéseket meghiúsítsa, Erzsébet egyik bizalmi embere, az agyafúrt Walsingham felderítő hálózatot szervezett. Ez a létszám- és a pénzhiány ellenére félelmetesen hatékonynak bizonyult. Elsőként Sir Edward Stafford párizsi - aki kettős ügynök volt - követ értesítette Walsinghamet az 1586 júliusa óta folyó spanyol előkészületekről. A következő év tavaszára Walsinghamnek a spanyolországi hírek folyamatos megszerzésére irányuló terve már megvalósult. Minden olyan kikötőben, ahol spanyol hajók kikötöttek, angol ügynökök sétáltak a rakparton, és látogatták a kocsmákat, hogy bizalmas értesüléseket szerezzenek. Más angol kémek Stuart Mária barátainak adták ki magukat, így terjesztettek a spanyol kikötőkben hamis információkat Angliáról. A fiatal angol katolikus Standen fivérek, akik sokkal inkább voltak angolok, mint katolikusok, az Itáliában folyó spanyol tevékenységről tájékoztatták Walsinghamet. Közvetítőjük hatására a Madridban állomásozó toszkániai követ is Anglia szolgálatába szegődött. John Dee, a tudós és kém, egyben a titkosírás egyik feltalálója, II. Fülöp és a pápa levelezéséről értesítette Londont. Walsinghamnek sikerült elhelyeznie egyik emberét Lisszabonban, Santa Cruz közvetlen környezetében is. Végül odáig fejlődtek a dolgok, hogy az Armadával kapcsolatos előkészületekről már többet tudtak Londonban, mint Madridban.

A spanyol armada pusztulása I. rész

160 hajó, rajtuk húszezer ágyú és egy egész hadsereg: így indult rohamra Anglia ellen az újabb diadalra éhes Armada. De a leghatalmasabb katolikus király, II. Fülöp hiába ölte Amerika minden aranyát a nagy vállalkozásba. Az eretnek Erzsébet királynő alattvalói gondoskodtak arról, hogy a legyőzhetetlennek hitt spanyol hajóhadból szégyenszemre csak maroknyi hírmondó térhessen vissza.

...Az ellenség üldöz. Reggeltől estig a nyomomban vannak, de nem akarnak megtámadni... Nincs menekvés, mivel ők gyorsak, mi pedig lassúak vagyunk... E szavakat írta Medina Sidonia herceg, a Győzhetetlen Armada admirálisa Párma hercegének Wight-sziget közeléből 1588. augusztus 4-én este. Párma hercege és még húszezer nemes Flandria kikötőiben várta az Armadát, de Medina Sidonia úgy vélte, nem lesz képes áttörni az Escaut-folyó holland blokádját. Arra sem érezte elég erősnek magát, hogy előrenyomuljon egészen Antwerpenig. A hat napig tartó gyötrelmektől kimerülve az Armadának már csak egyetlen gondolata volt: menedéket találni. Anélkül, hogy megpróbáltak volna az akkor még spanyol kézen levő Dunkerque-be jutni, Medina Sidonia hajói egymás hegyén-hátán besoroztak Calais kikötőjébe. Mihelyt horgonyt vetettek, Medina Sidonia arra kérte a pármai herceget, hogy siessen vissza, de legalábbis küldjön segítséget. Miután végül is menedéket találtak, az admirális és hajórajának tisztjei tanácsot tartottak. Ezalatt a matrózok előkészítették hajóikat, bekötözték sebeiket, és felkészültek egy vesztes ütközetre.

Medina Sidonia hercege

A távolban a nyugodt, békés nyári éjjelt fenyegető fény világította meg. A szél és a dagály segítségével nyolc tüzet okádó és dörgő gyújtóhajó közeledett a szűk tengeri szorosban összezsúfolódott mintegy száz hajó felé. A spanyolok elvágták köteleiket, de hajóik túlságosan nehézkesek voltak ahhoz, hogy manőverezni tudjanak, így közülük több is összeütközött, és tüzet fogott. A hatalmas tűzvészben, amelyben a dörrenések elnyomták a haldoklók halálkiáltásait, a pánik még a lángoknál is jobban terjedt. A leírhatatlan zűrzavarban a reményvesztett matrózok az égő vagy zátonyra futott hajóroncsok között próbáltak utat találni a tengerhez. Ám azok, akik megmenekültek a szörnyű tűzvésztől a nyílt tengeren zsákmányra váró angol ágyúk torkával szemben találták magukat. Így az 1588. augusztus 7-ről 8-ára virradó éjszakán a Győzhetetlen Armadát - először és utoljára - legyőzték.

Végvári harcok a török ellen

Az oszmán állam és társadalom berendezkedése megkövetelte a hadsereg állandó mozgását, igényeinek kielégítését. A szultán csak így tudta biztosítani a hadsereg állandó fönntartását. 1541-ben (augusztus 29.) Buda elfoglalásával Magyarország három részre szakadása megakadályozhatatlan lett. A királyi Magyarország az ország nyugati és északnyugati részeivel a Habsburgok kezén maradt, az ország középső részét, az úgynevezett Hódoltságot a törökök szerezték meg, míg Erdélyt, a Tiszántúlt és a Temesközt a szultán évi adó fejében János Zsigmondra bízta.

Ezt követően állandó célként jelent meg a magyar politikai közéletben az ország újra egyesítésének igénye. A kérdés csupán az, hogy kinek a vezetésével? Két lehetőség volt: I. Ferdinánd mellett János Zsigmond jött szóba, aki az 1540-ben elhunyt Szapolyai János fia volt, és akit anyja, Izabella, valamint Fráter György, egy politikai ambíciókkal rendelkező pálos rendi szerzetes, Szapolyai János bizalmasa képviselt. 1541 decemberében született egy megállapodás Gyalu várában Fráter György és I. Ferdinánd között, melynek értelmében a koronát és a keleti országrészt I. Ferdinánd megkapja Izabella és János Zsigmond kárpótlása fejében.

Az Oszmán Birodalom szeme előtt azonban továbbra is Bécs lengett végső célként. A magyar területek csupán az ehhez vezető út szerepét játszották, és ennek megfelelően kezelték is. Buda és a Duna menti hadi út megerősítése érdekében 1543 és 1545 között több expedíciót vezettek. Elfoglalták és jelentős katonai erővel látták el többek között Esztergomot, Tatát, Székesfehérvárt, Visegrádot, Vácot.

Magyarország helyzetén az segített, hogy a Porta keleten kényszerült erői fölhasználására. 1547-ben öt évre szóló békét kötött I. Szulejmán és I. Ferdinánd. A szerződés értelmében I. Ferdinánd évi 30 ezer aranyat ad a szultánnak ajándékként, cserébe a béke kiterjed Ferdinánd országaira is. Kihasználva a lélegzetvételnyi időt, Fráter György felelevenítette az ország egyesítésének kérdését. 1549-ben megkötötte I. Ferdinánddal a nyírbátori egyezményt. A szerződés szerint II. János király és Izabella lemondanak, kárpótlásul pénzt és sziléziai területeket kapnának. Izabella azonban meggondolta magát és beárulta a paktumot a Portán.

György barát lépéskényszerbe került, be kellett hívni az osztrák haderőt, amely Gianbattista Castaldo vezetésével meg is érkezett, a korabeli értékelés szerint követségnek elég népes, véderőnek azonban meglehetősen csekély volt. Izabella és János Zsigmond elhagyta Erdélyt a megállapodásnak megfelelően. A helyzet megmentése érdekében a barát tárgyalásokat kezdett Szokollu Mehmed beglerbéggel. Erre a lépésre az amúgy is bizalmatlan Castaldo válaszként 1551. december 17-én megölette Fráter Györgyöt Alvinc várában.

Az 1551-52-ben mozgásba lendült oszmán haderő (elfoglalták Becse, Becskerek és Csanád várát) az események hatására erőteljes támadást indított a magyar végvárak ellen. Kara Ahmed másodvezír elfoglalta Lugos, Karánsebes, Temesvár (védője Losonczi István) és Lippa várát. Ennek lett eredménye a második vilajet megszervezése Temesvár központtal, amelyre támaszkodva a térség ellenőrzése nem okozott nagy gondot az oszmán haderőnek.

A hadjárat másik iránya Hádim Ali budai pasa csapása volt. Éket vágtak az észak-dunántúli magyar végvárvonalba Veszprém elfoglalásával, majd északnak fordult és elfoglalta többek között Drégely (védője Szondi György) várát. A két oszmán haderő Szolnoknál egyesült, amit Nyáry Lőrinc az idegen zsoldosok elmenekülése ellenére is megpróbált megvédeni – sikertelenül.

Ezt követően kezdték ostromolni a Felvidék kapujaként emlegetett Eger várát. Dobó István 2000 fős védelemmel sikeresen vette föl a harcot az oszmánokkal szemben. A siker sokáig adott erkölcsi erőt a magyarságnak. Az elkövetkező esztendőkben lelassult az oszmán haderő mozgása, egy-egy akciót indítottak, de jelentősebb hadjárat nem volt 1566-ig, Szigetvár bevételéig. A várat Zrínyi Miklós védte a sikeres hódítóként az ostrom közben elhunyt I. Szulejmánnal szemben. A Tiszántúlon Gyula, Jenő és Világosvár került oszmán kézre.
Ezzel a várháborúk kora lezárult. 1568-ban II. (magyar királyként I.) Miksa császár és II. Szelim megkötötte a drinápolyi békét. Évi 30 ezer arany fejében Erdély és király kezén lévő területek megmaradnak Miksa birtokában. Így konzerválódott Magyarország három részre osztottsága. A béke ellenére a belső portyák, helyi csetepaték tovább pusztították az országot.

A kiszolgáltatott ország (Magyarország három részre szakad)

Az alábbi linkre kattintva letöltheted az óra anyagát *.ppt formátumban:

http://www.fileshost.com/download.php?id=CF4963761

Beírod a háromjegyű számkódot => Submit (1-2 sec) => Download

A világ legnagyobb csatahajója: a Yamato

A japánok 1937-ben szuper csatahajók kifejlesztésén kezdtek el dolgozni. A haditengerészet hajógyárában négy hajó építésébe fogtak, melyből csak 3 készült el. A Yamato, a Musashi és a Shinano nevekre keresztelt hajókkal azonban sikerült felvenniük a versenyt az amerikai flottával szemben. Az új hajók között is a négy éven át készülő Yamato volt a legtökéletesebb, és az adottságaival a világ legerősebb és legnagyobb csatahajójaként tartották számon.

A számtalan tökéletes technikai és formai újításon átesett Yamato a Midway-szigeteknél is vezérhajóként vonult fel és sértetlen maradt. Az első komolyabb sérülését 1943 decemberében szerezte, amikor az amerikai Skate tengeralattjáró megtorpedózta. A helyreállított hajó alig egy év múlva újabb károkat szenvedett el, de ez is orvosolható volt.

1945. április 7-én az Okinavába tartó csatahajót az amerikai légierő egységei több hullámban, két órán át bombázták. A Yamato olyan súlyos károkat szenvedett, hogy süllyedni kezdett. Amikor a hajó felborult, egy robbanás következtében a test szétszakadt.

Seiichi Ito altengernagy mellett a legénység soraiból mintegy 3060-an haltak meg a tragédiában. Összesen csak 269 embernek sikerült megmenekülnie. A japán haditengerészet szakvéleménye szerint az áldozatok magas száma két okra vezethető vissza. Egyrészt a Yamato nem volt elegendő mennyiségű mentőhajóval és mentőövvel felszerelve, másrészt a hajóról elmenekült tengerészeket a mélyen repülő amerikai gépek hosszú időn át lőtték.

A 263 méter hosszú, 70 ezer tonnás hajó pusztulásával a japán haditengerészet egyik legnagyobb veszteségét könyvelhette el.

A kutyabőr

A kutyabőr a címeres levél régies, köznyelvi elnevezése. Később néha kutyabőrnek hívták az egyetemi és a doktori oklevelet, valamint más ünnepélyes okleveleket is.

A nemesi oklevelek pergamenje simára kidolgozott állatbőr volt, leggyakrabban juh- vagy kecske és borjúbőr, néha esetleg kutyabőr. Gyakran úgy vélték, hogy a kutyabőr a pergamen és a nemesi levél „tréfás” megnevezése (mely idővel pejoratív értelmet is nyert), noha az elnevezés valószínűleg éppen a kutyabőr-pergamen ritkasága és kiváló minősége miatt került kiemelésre.
A kutyabőrt leggyakrabban kesztyűk készítésére használták, ahol szükség volt a finom bőrre. Jules Verne, Nyolcvan nap alatt a Föld körül című regényének 27. fejezetében is kutyabőr kesztyűt visel az egyik szereplő. Timsó és növényi cserzés kombinációjával állították elő. A kutyabőr szép, vékony, de erős is. Kutyabőrből készítették a dobok hártyáját és a legjobb minőségű dudák tömlőjét, amelyet a magyar pásztorok az egyszerű kecskebőr-tömlőknél puhasága, ugyanakkor tartóssága miatt sokkal többre becsültek. Gutenberg, a könyvnyomtatás feltalálója, lószőrrel kitömött kutyabőr festékező labdacsot használt a tinta felviteléhez a betűkre. Mivel a kutya nem a bőrén, hanem a nyelvén keresztül izzad, egyedül az ő bőrén nincsenek pórusok, ezért bőre szép, egynemű, ami biztosítja, hogy a festék ne szívódjon fel a labdacsba, hanem annak felületén maradjon.
Forrás: wikipedia

Az ókori Róma - A kereszténység kialakulása

I. A kereszténység gyökerei

- A kereszténység a birodalom egyik keleti, Júdea nevű provinciájában született.
- A keresztényég gyökerei az itt élő zsidó nép egyistenhívő vallásában találhatók meg.
- A súlyos adók és kegyetlenkedések miatt elégedetlen lakosság a Messiás (Megváltó) eljövetelére várt.

II. Jézus Krisztus élete, tanításai és halála

(1) Jézus élete
- Az augustusi népszámlálás miatt Betlehem városába vándorló Mária és József gyermekeként született, egy istállóban.
- Pásztorok és napkeleti bölcsek hódoltak a kisded előtt, kinek születését csillag jelezte.
- Heródes, a zsidók királya féltette trónját, és megöletett minden két évnél fiatalabb gyermeket.
- József és családja Egyiptomba menekült és csak Heródes halála után tértek vissza Júdeába.
- Jézus gyermek- és fiatalkorának további éveit Názáret városában töltötte.

(2) Jézus tanításai
- 30 éves korában kezdett tanítani.
- Legfontosabb tanítása az egyetemes szeretetről (Isten és az emberek szeretete) szólt.
- A tevékeny szeretetet (adakozás, segítségnyújtás), a megbocsátást, az emberek egyenlőségét és a szegénységet hirdette.
- A törvények formális betartása helyett a belső tisztaság elérésére buzdította tanítványait.
- Az elérendő cél a Menny, Isten országa.
- Bár szintén egyistenhitet hirdetett, Jézus tanításai eltértek a zsidó vallás törvényeitől.

(3) Jézus halála

- Jézus híveinek száma egyre nőtt.
- A zsidó főpapok veszélyesnek tartották az új tanokat.
- A Jeruzsálembe érkező Jézust elfogatták, majd a római helytartó (Pilátus) halálra ítélte.
- Hosszú, szenvedésekkel teli úton (passió) jutott el Jézus a Golgotára, ahol keresztre feszítették.
- A halála utáni harmadik napon sziklasírjából eltűnt a holtteste (feltámadt), s a későbbiekben többször megjelent követői előtt.

III. Mi hát az igazság?
- Jézus életéről a keresztény vallás szent könyve, a Biblia Újszövetség részének evangéliumai szólnak.
- Más, történeti jellegű munkák (Flavius, Tacitus, Suetonius, Plinius) is megerősítik, hogy Jézus Krisztus létező személyiség volt.
- A tudomány mai állása is elfogadja ezt, ám Jézus születésének időpontja máig bizonytalan (valószínűleg Kr. e. 8 és 4 között születhetett).
- Csodás tettei, isteni származása (Isten fia) és feltámadása a keresztény hit alapelemei, s a teológia tárgykörébe tartozik.