A második világháború csendes-óceáni hadszínterének egyik kulcsfontosságú eseménye volt a Pearl Harbor elleni támadás, amelyet a japánok 1941. december 7-én hajtottak végre. A támadás célja az amerikai haditengerészeti flotta jelentős részének megsemmisítése és az Egyesült Államok beavatkozásának megakadályozása volt a japánok délkelet-ázsiai hódításai során.
A japán hadvezetés stratégiai szempontból kiválóan megtervezte a támadást, amely meglepetésszerűen érte az amerikaiakat. A japán bombázók hatalmas pusztítást végeztek, ami az amerikaiak számára nemcsak anyagi, hanem erkölcsi veszteséget is jelentett. A támadás hatására az Egyesült Államok közvéleménye teljes mértékben Roosevelt elnök mögé állt, aki azonnali válaszlépéseket tervezett.
A Pearl Harbor-i események bebizonyították a japán hadsereg taktikai ügyességét és bátorságát, ugyanakkor rávilágítottak arra is, hogy milyen következményekkel járhat a paranoia és néhány rossz döntés. A japánok azzal védekeztek, hogy megelőző csapást terveztek, mivel biztosak voltak abban, hogy az Egyesült Államok hajlandó lesz békét kötni és ezzel megakadályozni az amerikai beavatkozást Japán délkelet-ázsiai katonai műveleteibe.
Az amerikai reakció nem csupán a katonai válaszlépésekben nyilvánult meg, hanem a nemzet egységének megszilárdításában is. Pearl Harbor napja a mai napig él a köztudatban, mint az a nap, amely egyesítette az amerikaiakat és meghatározta az Egyesült Államok második világháborús szerepvállalását. A támadás közvetlen következményei között szerepeltek az amerikai hadüzenet Japánnak, valamint később Németországnak és Olaszországnak is, amelyek Hitler és Mussolini oldalán álltak.
A Pearl Harbor-i támadás hosszú távú következményei közé tartozik a japán-amerikai kapcsolatok mélyreható átalakulása, valamint az amerikai katonai és hírszerzési rendszerek jelentős reformja, amelyeket az Egyesült Államok a háború későbbi szakaszaiban kamatoztatott.
A második világháború csendes-óceáni hadszíntere tehát nemcsak katonai értelemben vett csatatér volt, hanem olyan események sorozata is, amelyek alapvetően meghatározták a 20. század közepének geopolitikai viszonyait és a nemzetközi hatalmi egyensúly átrendeződését.
