Különösen ajánlott a 6. osztály számára!
I. Az egyházi társadalom
- az egyház tagjait papoknak nevezzük (latin nyelv, írás, olvasás)
- a papok felett az egyház törvényei szerint ítélkeztek
- a papság két csoportja:
(1)világi papság:
a hívekkel foglalkoztak
erős rétegződés
pápa: az egyház feje
érsek: az egyháztartományok vezetője
püspök: az egyházmegye vezetője (pásztorbot, gyűrű)
kanonok: a püspök segítője, az iskolák működtetője
plébánosok: a közösségek, templomok vezetői (alsópapság)
(2)szerzetesek:
kolostorokban éltek
szigorú szabálygyűjtemény (regula)
vezetőjük az apát
kódexmásolás, térítés, tanítás, gyógyítás
bencés rend (Nursiai Szent Benedek, 529), ferences rend (Assisi Szent Ferenc, 13. század) stb.
pálosok (1329): az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend
II. Az egyház jövedelmei
az egyházszervezet működtetésére, a templomok fenntartására
állandó egyházi bevétel: tized (decima)
rendszeres adományok
az uralkodó és a földesurak gyakran birtokokat juttattak az egyháznak
III. Szent Péter utóda
a nyugati egyház élén Róma püspöke, a pápa állt:
(1)Szent Péter (Róma 1. püspöke) utóda
(2)övé a legfőbb törvényhozási jog
(3)jelvényei: hármas süveg (tiara), Szent Péter kulcsai
(4)a bíborosok testülete választja
(5)székhelye: Róma
a keleti kereszténység:
(1)központja Bizánc
(2)élén a konstantinápolyi pátriárka állt
(3)szervezete, szokásai jelentősen eltértek a nyugatitól
1054: a keleti és a nyugati egyház szakítása (nagy egyházszakadás: szkizma)
a pápaság a 13. századig Európa jelentős hatalma volt
IV. A pápaság és a császárság küzdelme
VII. Gergely pápa (1073-1085) világuralmi igényeket fogalmazott meg (1075: Dictatus Papae c. irata)
a Német-római Császárság a Frank Birodalom örökébe lépve Európa ura szeretett volna lenni
az összeütközés legfőbb oka a püspöki hivatalba való beiktatás (invesztitúra) jogának birtoklása volt
a nyílt harc az 1075-ös lateráni zsinattal kezdődött
váltakozó sikerrel, hosszan elhúzódva zajlott a küzdelem (több szakaszból állt)
végül megegyezett a két szembenálló fél
V. Szentek és eretnekek
eretnek: a hivatalos egyházi tanításokkal ellentétes nézeteket valló személy
az eretnekmozgalmak kialakulásának okai, céljai:
(1)szegény, fényűzésmenetes egyház kialakítása
(2)városi élet fellendülése (szegények)
(3)szellemi sokszínűség, kiútkeresés
a 11-13. században jelentek meg, elsősorban Itáliában és Franciaországban (katharok, valdensek stb.)
az egyház keményen fellépett az eretnekek ellen (inkvizíció)
szentek: különösen istenfélő emberek, akik sokat tettek a hit terjesztéséért, védelméért (pl. Szent Péter, Szent Ferenc, Szent Margit)
e személyeket boldoggá és/vagy szentté avatták
I. Az egyházi társadalom
- az egyház tagjait papoknak nevezzük (latin nyelv, írás, olvasás)
- a papok felett az egyház törvényei szerint ítélkeztek
- a papság két csoportja:
(1)világi papság:
a hívekkel foglalkoztak
erős rétegződés
pápa: az egyház feje
érsek: az egyháztartományok vezetője
püspök: az egyházmegye vezetője (pásztorbot, gyűrű)
kanonok: a püspök segítője, az iskolák működtetője
plébánosok: a közösségek, templomok vezetői (alsópapság)
(2)szerzetesek:
kolostorokban éltek
szigorú szabálygyűjtemény (regula)
vezetőjük az apát
kódexmásolás, térítés, tanítás, gyógyítás
bencés rend (Nursiai Szent Benedek, 529), ferences rend (Assisi Szent Ferenc, 13. század) stb.
pálosok (1329): az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend
II. Az egyház jövedelmei
az egyházszervezet működtetésére, a templomok fenntartására
állandó egyházi bevétel: tized (decima)
rendszeres adományok
az uralkodó és a földesurak gyakran birtokokat juttattak az egyháznak
III. Szent Péter utóda
a nyugati egyház élén Róma püspöke, a pápa állt:
(1)Szent Péter (Róma 1. püspöke) utóda
(2)övé a legfőbb törvényhozási jog
(3)jelvényei: hármas süveg (tiara), Szent Péter kulcsai
(4)a bíborosok testülete választja
(5)székhelye: Róma
a keleti kereszténység:
(1)központja Bizánc
(2)élén a konstantinápolyi pátriárka állt
(3)szervezete, szokásai jelentősen eltértek a nyugatitól
1054: a keleti és a nyugati egyház szakítása (nagy egyházszakadás: szkizma)
a pápaság a 13. századig Európa jelentős hatalma volt
IV. A pápaság és a császárság küzdelme
VII. Gergely pápa (1073-1085) világuralmi igényeket fogalmazott meg (1075: Dictatus Papae c. irata)
a Német-római Császárság a Frank Birodalom örökébe lépve Európa ura szeretett volna lenni
az összeütközés legfőbb oka a püspöki hivatalba való beiktatás (invesztitúra) jogának birtoklása volt
a nyílt harc az 1075-ös lateráni zsinattal kezdődött
váltakozó sikerrel, hosszan elhúzódva zajlott a küzdelem (több szakaszból állt)
végül megegyezett a két szembenálló fél
V. Szentek és eretnekek
eretnek: a hivatalos egyházi tanításokkal ellentétes nézeteket valló személy
az eretnekmozgalmak kialakulásának okai, céljai:
(1)szegény, fényűzésmenetes egyház kialakítása
(2)városi élet fellendülése (szegények)
(3)szellemi sokszínűség, kiútkeresés
a 11-13. században jelentek meg, elsősorban Itáliában és Franciaországban (katharok, valdensek stb.)
az egyház keményen fellépett az eretnekek ellen (inkvizíció)
szentek: különösen istenfélő emberek, akik sokat tettek a hit terjesztéséért, védelméért (pl. Szent Péter, Szent Ferenc, Szent Margit)
e személyeket boldoggá és/vagy szentté avatták
